A magyar zenészeket segíti az Omega

A Kossuth-díj is felelősségvállalásra ösztönözte az Omega együttest: az általuk létrehozott alapítvány a fiatal és a rászoruló zenészeket is segítené.

rKissNelli
2013. 05. 15. 15:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Május 17-én, pénteken lesz hetvenéves Kóbor János, a Kossuth-díjas Omega együttes alapító tagja, énekese, a több mint 50 éves Omega ikonja.

Budapesten született, apja elismert pénzügyi szakember volt, anyja is pénzügyi vonalon dolgozott. Ő maga sportolónak készült, gátfutásban szép eredményeket is ért el, de egy sérülés miatt álmai füstbe mentek. Ekkor kezdett komolyabban zenélni, a József Attila Gimnáziumban társaival alapított együttest. A felállást sorshúzással döntötték el, így lett  Kóbor a gitáros, a dobok mögé Laux József ült. A hangszer csak öt évig lógott nyakában, aztán végleg az éneklés mellett kötött ki, rekedtes, kemény tónusú hangját soha nem képezte tanárnál.


A Budapesti Műszaki Egyetemen építészmérnöki diplomát szerzett, miközben egyre jobban elmerült a zenében. A műegyetemisták zenekara 1962. szeptember 23-án lépett fel először Omega néven a BME várbeli kollégiumában, őt ekkor már Meckynek becézték. Az Omega 1967-ig tartó első korszaka nem volt diadalmenet, a gomba módra szaporodó együttesek második vonalához tartoztak, műsoruk angolszász számok interpretálásából állt. Kezdetben a zenekarvezető, billentyűs hangszereken játszó Benkő László is énekelt, de aztán Mecky letette a ritmusgitárt és frontemberré lépett elő.

Az Omega második korszaka 1967-ben a billentyűs Presser Gábor belépésével kezdődött. Presser invenciózus zeneszerzőnek is bizonyult, a saját dalok szövegét Adamis Anna írta. Még 1967-ben elkészültek első rádiófelvételeik és első kislemezük, a táncdalfesztiválon Zalatnay Sarolta első díjas dalát kísérték. 1968-ban megjelent Trombitás Frédi és a rettenetes emberek című albumuk az első nagylemez, amelyet magyar beategyüttes készített, az év végén az Omega már vitathatatlanul második volt az Illés mögött a beatzenekarok sorában.


Miután 1968-ban a beat őshazájának számító Angliában a Decca cég is nagylemezt adott ki velük Omega Red Star néven, a zenekar tagjai hinni kezdték, hogy magyar együttes is eljuthat a világ élvonalába. A cél érdekében tudatosan dolgoztak, saját kezükbe vették az együttes menedzselését. Második albumuk, a Tízezer lépés 1970-ben jelent meg, a tokiói Yamaha-fesztiválon a Gyöngyhajú lány különdíjat kapott. 1971 tavaszán azonban Presser és Laux váratlanul kilépett, hogy létrehozzák az LGT-t.

Az Omegának új alapokon, szívós munkával sikerült megújulnia, a veszteséget Hűtlen barátok címmel énekelték meg. Minden tag aktívabb lett a dalszerzés terén, Kóbor még szövegeket is írt, s mind nagyobb súlyt fektettek a színpadi látványra és hangzásra. 1973-ban a nyugatnémet Bellaphon lemezcég hároméves szerződést kötött velük, amit öt évvel meghosszabbítottak, miután a cégnek az Omega hozta a legnagyobb bevételt. Az Omega jól csengő névvé vált Európa-szerte, világsztárokkal játszottak együtt, olykor a slágerlistákon meg is előzték őket. A tagok a pénz legnagyobb részét „visszaforgatták”: világszínvonalú felszerelést vettek, lézerfényjátékot béreltek. Évente 150-200 koncertet adtak, lemezeiket (Időrabló, Csillagok útján) csaknem hatvan országban forgalmazták, közel kerültek a világhírhez. A továbblépéshez, elsősorban Amerika meghódításához azonban – hogy véget érjen kilátástalan küzdelmük a merev hazai hatóságokkal – a zenészek visszaemlékezése szerint disszidálniuk kellett volna, s erre nem voltak hajlandók.

 

Az Omega a hetvenes évek végén érkezett alkotói csúcsára, az általuk (is) képviselt sajátos, lebegő érzést keltő „űrrock” (space rock) a nyolcvanas évek újhullámos közegében már nem úgy érvényesült, mint addig.


Az Omega gazdasági vállalkozásokba kezdett. Kóbor János házának alagsorában stúdiót rendezett be, s zenei rendezőként közreműködött mások felvételein. A rendszerváltozás után részt vett a Hungaroton utódját megvásároló konzorciumban, 1999-től pedig az Omega Zeneműkiadó Rt. elnöke volt.

A zenekar kisebb kihagyásokkal még ma is dolgozik, tavaly számos hazai és külföldi színpadon láthatták a rajongók az 50 éves Omegát és a színpadot jellegzetesen laza mozgásával keresztül-kasul bebarangoló hosszú fürtű Kóbor Jánost. Az európai turné idén is folytatódik, Kóbor – akinek mai életét a zene mellett főként óvodáskorú lánya és hobbija, a balatoni vitorlázás tölti ki – emellett Álmodtam, vagy igaz talán címmel könyvet ír.


Az együttes munkásságát 1987-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2013-ban Kossuth-díjjal ismerték el. Az Omega pályafutása során itthon és külföldön mintegy 15 millió lemezt adott el, s Magyarországon először ők kaptak gyémántlemezt ötmillió eladott album után. Kóbor J ános 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vehette át, s idén júniusban megkapja a Budapest díszpolgára címet. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.