Állatbőrbe bújtatott öregasszonyokról készült groteszk képek a Castróban

Állatfejű és állatbőrbe bújtatott öregasszonyokról készült groteszk parafrázis-sorozatot mutat be Kun Fruzsina képzőművész azon a kiállításon, amely Coming-out címmel péntektől látható a budapesti Castro Bisztróban.

2013. 05. 16. 8:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kun Fruzsina tíz év illusztrálás után tavaly ősszel kezdett el olajfestmény hatású pasztelleket készíteni. A tárlaton szereplő parafrázis-sorozat kilenc nagyobb és öt kisebb méretű alkotásból áll. A képeken reneszánsz és barokk festmények állatfiguráiból, például kutyából, hattyúból és szarkából, valamint növényekből bújnak elő öregasszonyarcok. A kisebb méretű „portrékon” fordítva: idős nők arcából állatfejek, például macska vagy hermelin néz kifelé – mondta el a képzőművész az MTI-nek.

Bemutatja például a Kint a bárány című képet, amelyen a spanyol Francisco de Zurbarán bárányából bújik elő a szemüveges öreg néni, egy másik képen a németalföldi Dürer nyulából néz ki, de van, hogy „káposztajelmezben” látható a fej. „Illusztrációimban is gyakran ábrázoltam állatjelmezbe öltöztetett emberfigurákat” – utalt korábbi munkáira a képzőművész. Az állatok és a növények mások mellett Leonardo da Vinci, Jan van Eyck, Francisco Goya, Gustave Courbet, Sánchez Cotán és Jan Weenix festményeinek fő- vagy mellékszereplői és csendéletrészletei. Kun Fruzsina kifejtette: reprodukciók alapján dolgozott, a figurák megrajzolásánál ragaszkodott a másolatokhoz, azok színvilágához, a háttér árnyalatait viszont több képen lecsupaszította és megváltoztatta.

Az idős arcokhoz legtöbbször fotókat vett alapul. „Az öregeket nézve figyeltem fel arra, hogy az öregedés folyamatában a gravitáció mennyire lehúzza az ember bőrét és eltorzítja az arcát” – fejtette ki, hozzátéve, hogy az öregedés során a férfi és a női nemi jellegek közötti különbségek elmosódnak és „mint a gyerekek, egyre inkább kezdenek egymásra hasonlítani”. A kiállítás címével kapcsolatban kitért arra, hogy a coming out kifejezést eredetileg akkor használták, amikor valaki először jelent meg egy társaságban. „Én úgy értelmezem, hogy valakiről előbb-utóbb kiderül, hogy milyen, kibújik belőle, mint ahogy a képeimen is látható” – hangsúlyozta. Kun Fruzsina 2001-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán, mesterei Eszik Alajos és Pásztor Gábor voltak. 2002-től illusztrál könyveket. Alkotásai több csoportos és egyéni kiállításon szerepeltek. A mostani tárlat egy hónapig tart nyitva.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.