Kisfalud és Töttöskál, Ároktő és Csobánc: ismertebb és elfeledett templom- és várromokkal van telehintve az egész Balaton-felvidék. Az egyik legvarázslatosabb magyar tájat be lehet ugyan járni, de megunni semmiképp sem. Se szeri, se száma a róla szóló irodalomnak, de még mindig van mit mesélni róla, és különben is: mindenkinek magának kell felfedeznie a Balaton körüli pannon táj titkos kincseit.
Kapui Ferenc és Márián Gábor is így tesznek: évek óta írják Balatoni romok című blogjukat, amiben bemutatják és dokumentálják a Dunántúl szívének épített emlékeit – természetesen az őket körülvevő kultúrtájjal együtt. Ferenc civilben közgazdász, marketinges termékmenedzser, míg Gábor művészeti képi ábrázolást tanul. A balatoni környezet iránti rajongás viszont összeköti őket. „Gyermekkoromban sokat nyaraltunk a családdal a Balatonnál” – mondja Kapui Ferenc, aki családjával már akkoriban is kultúrprogramokra járt, megmászva a tanúhegyeket, bejárva a várromokat, a múzeumokat. „Úgy tűnik, azóta sem tudok szabadulni ezektől.” A győri bencésekhez járt: „osztályfőnököm biológia és földrajz szakos paptanárként sokszor összekötötte a szép tájak és az egyházi emlékek meglátogatását. Az ódon falak hangulata és a gyönyörű vidékek már akkor is lebilincselően hatottak rám”.
Csobánc vára és a Három Grácia
Fotó: balatoniromok.blogspot.hu
Márián Gábornak sem maradtak ki a gyerekkori balatonozások, de a romok világába bloggertársa avatta be: „amikor először elzarándokoltunk néhányhoz, nagyon jó fotótémának éreztem ezeket az emlékeket”. Az első romok felkeresése idején kezdte meg fotográfiai tanulmányait, így igazi kihívásnak érezte ezeknek az épületeknek a dokumentálását, de a feladat időközben hobbivá, szenvedéllyé nőtte ki magát.
A Balatoni romok blogot 2009 óta vezetik, úgy érezték, a témát érdemes megosztani másokkal. Kapui elárulja: „Sok ismerősömtől hallottam korábban, hogy a Balcsi egy borongós, hidegebb nyári napon unalmas, de ezzel sohasem értettem egyet”. Az Árpád-kori építészeti emlékek vagy a még korábbi római épületek maradványai nem teremnek azért minden bokorban Magyarországon, itt pedig egy aránylag kis területen nagy számban fellelhetőek. Márián Gábor a látottak minél pontosabb, bőségesebb, minőségibb dokumentálását érezte feladatának. A bloggerek sok fotóval, számos információval ellátják a bejegyzéseket. „Minden helyszínt személyesen felkeresünk az élmények gyűjtése és a hiteles dokumentáció kedvéért.” Az információkat folyamatosan gyűjtik, de publikálás előtt alaposan szétnéznek az offline és online források között. GPS nélkül járják a vidéket, így sokszor előfordul, hogy a helyiektől kérdezősködnek az építményekről: ilyenkor színes történetekkel, helyi mendemondákkal gazdagítják az írásaikat.
Akinek a romvadászat a hobbija, biztosan rendelkezik pár igazán kedvenc hellyel. Kapui Ferenc nehezen tud választani, de Csobánc várát kiemeli. „A hegyről nyílik a Balaton környékének egyik legszebb kilátása.” A romot lelkes lokálpatrióták tárják fel és konzerválják profi régészek segítségével: örül annak, hogy a helyieknek fontos a közeli értékek megóvása. „Sajnos nem mindenhol van ez így” – teszi hozzá. Kapui a Káli-medencét is megemlíti, ahol a számos romhoz átlagon felüli számban társulnak a természeti érdekességek, mint a Kornyi-tó, a kőtengerek, a megannyi védett növény és állat. Márián Gábor számára az ódörögdi templomrom a kedvenc helyszín. „Az ódörögdi rom beomlott kriptájával, a kriptát őrző denevérrel és magányos, harang nélküli, elgazosodott tornyával különös hangulatú helyszín számomra.”
A romkereső kirándulások közepette néha különleges élmények is érik az embert. A bloggereknek is vannak ilyen történetei: „a sörnyepusztai templomromról megjelent bejegyzésünk után két lokálpatrióta hölgy keresett meg minket, akik a mostani szellemfalu egykori lakói voltak. Egyikük vendégül is látott bennünket, megmutatta a környék érdekességeit, rengeteg történetet mesélt a falu múltjáról, a közeli földvárról és a már nyomaiban sem látható kastélyról”.
A töttöskáli templomrom
Fotó: balatoniromok.blogspot.hu
Ennyi romvadászat és kirándulás után adódik a kérdés: mi vonzza őket ennyire a magyar tenger hátországába, mi számukra a Balaton vidéke, a balatoni (kultúr)történelem, a régi korok emlékeinek üzenete? „Az ember el se hinné, de a Balatont övező szűkebb környezetben bőven 100 felett találkozhatunk vár-, templom- és egyéb érdekes romokkal, melyek zöme az Árpád-korból származik, vagy épp az ókori rómaiak hagyták ránk. Mindüknek története van, amiket meg kell hallgatni, amíg lehet.” Emlékeztetnek arra: Rómer Flóris százötven éve járta be a tájat, és leírásaiban több rom esetében ép templomtornyokat, még látható freskónyomokat említett, amelyek ma már nem léteznek.
Kapui Ferenc és Márián Gábor is vallják: érdemes lenne megőrizni a megmaradt emlékeket az utókornak, amíg lehet. Remek élmény felfedezni, hogy az egyes korok emberei hogyan hasznosították az elődeik által hátrahagyott épületeket, miként találták meg a könnyen védhető, a környéket mégis jól belátó helyeket, az ivóvízforrásokat építményeik közelében. „A túrák alkalmával csodás panorámával rendelkező vidékeket járhatunk be, találkozhatunk ritka növényekkel, állatokkal. Élvezhetjük a környéken két évezredes múlttal rendelkező bortermelés gyümölcsét, festői falvak több száz éves portái között kalandozhatunk, egy-egy tanúhegy bérceiről megláthatjuk a Balaton megcsillanó víztükrét vagy egy magyar szürke gulya színfoltját a tájban. Ezt jelenti számunkra ez a vidék, és reméljük, hogy a blog segítségével egyre többeknek tudunk a strandoláson kívül alternatív programokat ajánlani a Balaton környékén.”
