Hay Fesztivál: az elme Woodstockja ismét Budapesten

Négy nap együttgondolkodás arról, milyen, vagyis inkább milyennek kellene lennie a világnak. Ma startol a Hay Fesztivál budapesti verziója.

Negyedszázaddal ezelőtt a walesi Hay-on-Wye-ban alapították meg a Hay Fesztivált, amelynek célja volt, hogy a különböző kultúrák között megteremtse a párbeszédet, hívószó volt a barátság és a nyitottság. Azóta öt kontinensen, tizenöt helyszínen vert gyökeret  a fesztivál, amelyet a volt szocialista országok közül tavaly Magyarországon rendeztek meg először. A második budapesti rendezvény már négynapnyi programmal várja a látogatókat.

Imagine the World! – Képzeld el a világot! Ezzel a szlogennel fut huszonöt éve a nemzetközi Hay Festival, amelyet Bill Clinton az egykori amerikai elnök az elme Woodstockjaként emlegetett. A lényeg azonban mindenhol ugyanaz: emberek elkezdjenek végre együtt gondolkodni arról, milyen világban élnek, és elképzeljék, milyenben élhetnének. Paul Greatbach, a fesztivál elnöke szerint az egész igazából egy buli.

– Hay-on-Wye egy picike, kétezer lakosú város Walesben, amely régre visszanyúló könyves, irodalmi tradícióval büszkélkedhet. A brit alapító fesztiváligazgató, Peter Florence mindig különleges életutat bejárt írókkal, alkotókkal találkozott itt. Olyanokkal, akikkel világmegváltó eszmecseréket folytathatott. Ezeket a találkozásokat akarta formába önteni, ezzel a szándékkal alapította meg huszonöt évvel ezelőtt a Hay Fesztivált, amely a sikerének köszönhetően évről évre egyre nagyobbá nőtte ki magát.

A fesztivál elnöke, Paul Greatbach és Maria Sheila Cremasci projektigazgató

Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

Az anyafesztivál ma már tíznapos, negyedmillió jegyet adnak el évenként. A központi téma még mindig a szépirodalom, de számos zenészt, filozófust, politikust, tudóst, közgazdászt hívnak meg ezekre az együttgondolkodásokra. Olyan embereket, akik tudásukkal, tapasztalataikkal kiegészítik egymást, hatással vannak a fejlődésre. „A költőnek hallania kell a matematikust, a matematikusnak a költőt vagy a történészt. Az egésznek tényleg olyan hangulata van még most is, mint a woodstocki dzsemborinak. Mindig olyan izgalommal várom ezeket a napokat én magam is, mint egy kisgyermek a karácsonyi ajándékbontást. Minden egyes ember, minden történet egy külön ajándék. A világ talán ismeretlen oldala tárul fel, különböző ideákkal, elképzelésekkel találja itt magát szembe az ember, új dolgokért kezdhet lelkesedni. Fontos elem, hogy az egyes előadások után van idő a kérdezésre, a párbeszéd kialakítására. Nem elefántcsonttoronyból szólnak az előadók a hallgatósághoz” – mondja Paul.

A fesztivált a szigetországon kívül először az angolszász kultúrát értő országokban honosították meg, Indiában, Nairobiban. Ezt követően a spanyol anyanyelvű országokban alakultak meg a Hay Festival helyi változatai. Paul szerint közös nevező, hogy ezeknek az országoknak nem túl erősek, történelmiek az irodalmi gyökerei.

De hogy Kelet-Európában miért épp nálunk rendezték meg elsőként a Hay Fesztivált? Magyarország, különösen Budapest a fesztivál elnökének meglátása szerint egy olyan unikális hely, amely minden más várostól különbözik. Ez főleg az irodalmi múltjának köszönhető. Ahogy ő mondja, az egy főre eső kulturális érték itt a legmagasabb. Épp ezért szeretnek itt időzni a külföldiek, akik aztán fájó szívvel hagyják itt Budapestet.

„Demokratikus társadalmakban vert gyökeret a fesztivál, persze nagyon szeretnénk, ha például Kínában is szervezhetnénk egyet, de ez jelenleg képtelenség. A Hay Fesztivál politikailag megpróbál semleges maradni, a tolerancia és a bizalom határozza meg inkább, mint politikai ideológiák. Ezt szépen példázza az is, hogy mind a Telegraph, mind pedig a The Guardian a fő támogatója a fesztiválnak. Ezeknek az összejöveteleknek nem is célja, hogy az egyes országok aktuális politikai kérdéseit megvitassa, vagy épp véleményezze” – fogalmaz Paul Greatbach.

Országonként változó vendégeket hívnak meg, de minden esetben a minőséget tartják szem előtt. A ma kezdődő és keddig tartó maratoni kerekasztal-beszélgetésen több nagy durranással is készülnek. Vendég lesz Nicole Krauss, a Nagy Palota, A szerelem története és a Betéved az ember egy szobába című kötetek szerzője, akit a The New York Times az Egyesült Államok egyik legjelentősebb regényírójaként tart számon. A közelmúlt történelmének egyik meghatározó alakja, a Watergate-botrány egyik kirobbantója, a Pulitzer-díjas Carl Bernstein amerikai oknyomozó újságíró is Budapestre látogat. Az elnök emberei című politikai thrillerben Dustin Hoffman alakította őt. Találkozni lehet Marcus du Sautoy, az Oxfordi Egyetem matematikaprofesszorával, Owen Sheers, a The Blue Book és a Skirrid Hill című verseskötetek, valamint a Resistance című regény írójával, Eurig Salisbury költővel és Jaap Scholten Budapesten élő holland íróval.

Germaine Greer, a feminista ikon például minden évben tart előadást valamelyik Hay Fesztiválon. Idén Budapestre érkezik, és Shakespeare szeretőiről tart előadást. Vendég lesz még Fernando Savater spanyol filozófus, a francia Odile Decq építész és a London School of Economics két világhírű közgazdásza, Michael Cox és Adam Austerfield is. Utóbbiak a nyitóestén arról polemizálnak majd, milyen globális politikai és gazdasági változásokat indikál Kína, India és Latin-Amerika piaci felemelkedése. Esterházy Péter íróval pedig Peter Florence, a Hay Festival alapító igazgatója beszélget majd. Dragomán Györggyel pünkösdhétfőn végig lehet járni a város kávéházait, azokat, amelyek egykor szellemi-irodalmi műhelyként is működtek.

A fesztiválnak a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Közép-Európai Egyetem (CEU) ad majd otthont, esténként pedig az Akvárium Klubban tartanak koncereteket. Itt fellép többek mellett a Classicus Ensemble, a minneapolisi Dark Dark Dark, a finn French Films folkzenekar, de az itthon egyre nagyobb népszerűségnek örvendő fiatal slam költők is színpadra lépnek, köztük az MNO munkatársa, Pion István is.