Igazi forradalomként, a gyűjteményekhez való hozzáférés új útjaként jellemezte a projektet a Gazeta Wyborcza című lengyel lapnak adott nyilatkozatában Tomasz Makowski, a Nemzeti Könyvtár igazgatója. Hozzátette: a kultúra közös javunk, és amennyire csak a szerzői jog megengedi, széles körben hozzáférhetővé kell tenni. A virtuális könyvtár a Polona.pl oldalon érhető el.
Az oldal friss, letisztult arculata a népszerű közösségi portálok vagy online portfóliók vizuális megoldásaira egyesíti. Az oldal sajnos csak lengyel nyelven érhető el, de ha a látogató kötetlenül böngészni kezd, hamar talál olyan érdekességeket, ami a nyelvi akadályok dacára is élményt nyújthat.
Csak néhány példa. A törökök századokkal korábbi viseletét bemutató képeskönyv például szavak és leírások nélkül is „bőbeszédű”. Régi plakátokat vagy turisztikai katalógusokat is találhatunk. A klasszikus műveltséggel bíró külföldi látogatók sem panaszkodhatnak, hiszen több latin nyelvű tudományos kiadvány és nyomtatvány is lapozgatható az oldalon. Aki pedig ért a zene egyetemes nyelvén vagy rajongója a zenetörténetnek, örömmel keresgélhet a régmúlt időkből származó kották között.
Ha pedig beírjuk lengyelül a magyar (węgier) kifejezést, akkor megint csak érdekes dokumentumokra bukkanhatunk. A számos találat közül szinte találomra megemlíthető például egy 1934-es útikönyv Budapestről és a magyar vidékről, ami már csak a képanyaga miatt is figyelmet érdemelhet, sőt a mellékelt adatokból az is kiderül, hogy ezt az akkori magyar turisztikai hivatal adta ki célzatosan, amit csak megerősít a könyv borítóján virító felirat, mely azt ajánlja a „testvéreknek”, hogy látogassanak meg bennünket. Vagy említhetnénk például azt a 19. század közepén készült metszetet is, mely azt ábrázolja, ahogy II. (Merész vagy Jólelkű) Boleszláv magyar királlyá koronázza Bélát.
A megtekintett kéziratokat vagy képeket meg is oszthatjuk a közösségi oldalakon, és a Facebook-profilunkon vagy más, a felkínált lehetőségekből kiválasztott módon belépve – ez a szabad hozzáférés meglehetősen egyedülálló a világszerte szaporodó virtuális gyűjtemények között, és sokkal inkább a Google gyakorlatára emlékeztet – az oldalra jegyzeteket hagyhatunk az egyes oldalakon vagy éppen könyvjelzővel jelölhetjük meg, hogy hol tartottunk legutóbb.
Az oldal tetején a Bibloteka feliratva kattintva a kategóriák is előkerülnek, és bár ezek is lengyel nyelven adnak tájékoztatást, szerencsére grafikai elemek is segítik az eligazodást, így viszonylag könnyen választhatunk, hogy az állomány mely részében kívánunk kutakodni a könyvektől kezdve a kéziratokon át a fotókig. De vannak itt térképek, grafikák éppúgy, mint képeslapok vagy nyomtatott szórólapok. A böngészésre váró gyűjtemény mérete igencsak tekintélyes: 130 ezer digitalizált dokumentumról van szó.
Az oldal lehetővé teszi saját könyvtár létrehozását is, vagyis hasonlóan a népszerű videómegosztó oldalhoz, megalkothatjuk a saját válogatásunkat is a kedvenc dokumentumokból. A Polona alapjait még 2006-ban tették le, a valóban intenzív fejlesztések pedig akkor kezdődtek el, amikor 35 millió złoty (közel két és fél milliárd forintnyi) támogatást kaptak egy állami program keretében. Az összeg jelentős részét a szerverpark felépítése vitte el, aminek a Nemzeti Könyvtár területén találtak helyet egy régebbi nyomda helyén.
A 130 ezres publikációból 70 ezer számít nyilvánosnak, 60 ezer dokumentum pedig továbbra is csak könyvtár olvasói számára érhető el. Az egyre hatékonyabb digitalizációnak köszönhetően a könyvtár vezetése arra számít, hogy ez év végére a feldolgozott és közzétett anyagok száma meghaladja majd a 300 ezret is. A varsói Nemzeti Könyvtár teljes gyűjteménye 9 millió körülre tehető, de nem mindegyik esetében jöhet szóba a szkennelés. A nagyméretű térképek és audiovizuális alkotások idő- és eszközigénye is komoly kihívás.
