Az Aida több részlete egy Isis-szentélyben játszódik – mondhatni, Egyiptom után a szombathelyi Iseum is autentikus helyszíne Verdi operájának. Bár e helyszínen nem olyan könnyű színpadra állítani a monumentális előadást, mint mondjuk a veronai Arénában, a színre vivők jelentős tapasztalattal rendelkeznek e téren. Az Aida rendezője, Kürthy András mintegy egy évtizeden keresztül dolgozott a Három tenor-koncertek szervezőjeként, a produkció díszlettervezője, Székely László a Los Angeles-i Carreras, Pavarotti, Domingo-estnek is látványtervezője volt.
Az Aida július 26-án és 28-án lesz látható az Iseumi Szabadtéri Játékokon, a címszerepet Lukács Gyöngyi énekli. A Kossuth-díjas szoprán pályája során már számos előadáson, rangos színpadokon keltette életre Aidát, elmondása szerint az ő megformálásában nem visszafogott, sopánkodó, alázatoskodó rabszolgalányt, hanem igazi, büszke királylányt láthat a közönség. Olyan nőt, akit nem lehet megfélemlíteni, aki sosem adja fel, és a végsőkig küzd a szerelméért.
Lukács Gyöngyi örömmel tér vissza Szombathelyre, ahol a Savaria Zenekarral Toscaként már nagy sikert aratott. Újdonság számára, hogy az Iseumban énekelhet, ráadásul ez lesz az első olyan Aida, amelyben párjával, az Amonasrót alakító Alexandru Agachéval együtt szerepel.
Jelenet az Iseumi Szabadtéri Játékok egy tavalyi produkciójából, a Figaro házasságából
Fotó: Iseumi Szabadtéri Játékok
A rendező, Kürthy András életét is végigkíséri az Aida. Gyerekként sokszor látta az operát, gimnazistaként ehhez a darabhoz tervezett színpadképet, s amikor az Operaház munkatársa lett, az igazgató, Mihály András épp ennek a darabnak a ritmusképleteiből vizsgáztatta. Majd amikor Plácido Domingo az Erkel Színházban Radamest énekelt, ő volt mindenben a tenor segítségére. Aztán 1993-ban – igaz, csak koncertelőadásként – az Aida rendezője lehetett a Budapest Kongresszusi Központban. Ebben a produkcióban Alessandra Marc, Kaludi Kaludov mellett Jelena Obrazcova, Sherrill Milnes és Kurt Rydl énekelt. (Ekkor mutatkozott be a hazai közönségnek egy kis szerepben Kiss B. Atilla, aki most az Iseumban Radamest alakítja.) Pekingben mesterkurzust tartott az Aidából is, ebben az évadban nagy sikerrel vitte színre az operát Iasiban.
Kürthy András rendezéseiben mindig a kottából indul ki, és nem kifordítani kívánja a műveket, hanem arra törekszik, hogy szépségüket minél jobban felfedezze a publikum. Számára a mostani színrevitelben is az a legfontosabb, hogy az emberi érzelmeket, kapcsolatokat mutassa be, hogy a nézőtéren ülők magukra ismerjenek.
A Verdi-operában Amnerist az egyik este Dana-Liliana Ciuca, a másikon pedig Dobi Kiss Veronika alakítja. Az előadás dirigense a Kossuth-díjas Medveczky Ádám, az opera eredeti nyelvén, olaszul hangzik fel.
Andrew Lloyd Webber műve, a Jézus Krisztus szupersztár augusztus 2-án és 4-én lesz látható Szombathelyen − illetve, ha lesz olyan érdeklődés, mint tavaly az Evita esetében, akkor 6-án is. Az előadást Silló Sándor rendezi, a rockoperát az operákhoz hűen, eredeti nyelvén, angolul adják elő, magyar feliratozással.
A címszerepet a The Voice-ból is ismert Schrott Péter kapta. A kőszegi születésű rockzenész énekelt már az István, a királyban is. Szintén a Voice-ban ismerhették meg a nézők a Júdást alakító Schwartz Dávidot. Kajafást Gábor Géza kelti életre. Miller Zoltán lesz Pilátus, Mária Magdolna szerepét Fekete Linda kapta, Heródest Szabó Győző játssza, Zelóta Simont pedig Kondor Tamás.
Az opera- és a rockoperaesteken a Savaria Szimfonikus Zenekar muzsikál, majd augusztus 10-én az együttes tiszteletbeli elnök-karnagyát is ünnepli, hiszen Vásáry Tamás egy nappal később, 11-én tölti be nyolcvanadik életévét.
A zongoraművész-karmester azt tervezi, a gálaesten eljátssza azt a Mozart-zongoraversenyt, amellyel nyolcesztendősen, élete első koncertjén szerepelt, s a szimfonikusok igazgatójával, Mérei Tamás csellóművésszel is közös produkcióra készül.
Világhírű sztár is köszönti Vásáry Tamást: az est énekese Ramón Vargas lesz. A mexikói származású tenor már több alkalommal szerepelt Magyarországon, tavaly decemberben pedig nagysikerű gálaestet adott a Művészetek Palotájában. A művész állandó vendége a legnevesebb dalszínházaknak. A kritikák vokális kultúráját, a belcanto-operákban megnyilvánuló technikai tudását, dallamformálását, frazeálását dicsérik.
