1686-ban Budavár visszafoglalása után a mai De la Motte-Beer-palota helyén két, részben romos középkori ház állt. 1723-ban a két különálló, de közös tulajdonú telket Schulz János Lőrinc asztalosmester és neje egyesítette. 1760-ban a Schulz családtól a francia származású De la Motte des Aulnois Ferenc Károly Jácint császári mérnökkari alezredes vásárolta meg az ingatlant, majd az épületet 1773-ban adták el Beer József Kajetán katonai gyógyszerésznek, Buda egyik leggazdagabb polgárának, aki akkor már egy évtizede megnyitotta patikáját a ház földszintjén, később ő működtette a Fekete Sas patikát is. Több tulajdonosváltást élt meg a ház Dísz téri szárnya, amely komoly károkat szenvedett a második világháborúban. Az ötvenes években az egyik lebombázott épületszárny helyén új lakóház épült, a barokk terekben lakásokat alakítottak ki, és az utcai homlokzat is megújult.
Az épületet gondozó Forster Központ itt alakítja ki a Patikus házát, amely először szombaton, a Múzeumok Éjszakája napján tárul fel a közönség előtt – éjfélig látogatható, akár gyertyafényes tárlatvezetéssel is. A Patikus háza bemutatja a XVIII. század végi budai polgári életmódot, az épületet az eredeti funkciójának megfelelően rendezték be.
Egykor itt a pincében a különböző gyógyvizeket, szeszeket készítettek, az ehhez szükséges gyógynövényeket a padláson szárították, de itt kapott helyet a laboratórium és az anyagraktár is. Az üzletben mai értelemben vett kávéházi élet zajlott, ahol patikus és páciensei megvitatták a legmegfelelőbb gyógymódokkal kapcsolatos teendőket, tudnivalókat. Az épület legszebb része a passiószoba, ahol a Szenvedéstörténet négy fontos jelenete látható, de a kabinetszobában látható rokokó stílusú képeken elevenednek meg az arkangyalok.
