Nem volt szerencséje tegnap délelőtt azoknak az újságíróknak és fotósoknak, akik jövedelmüket esetleg műkincstolvajlással kívánnák kiegészíteni, mivel Claude Monet Tavirózsák című képét az izraeli partner kérésére, biztonsági okokból végül nem a sajtónyilvánosság előtt csomagolták ki. A kép annak a nagyszabású kiállításnak lesz a fő darabja, amely kétség kívül az idei év egyik nagy múzeumi eseménye lesz itthon.
Nem véletlenül fogalmazott úgy Baán László főigazgató, hogy ez lesz az újraegyesített Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria első nagy, nemzetközi kölcsönzésen alapuló kiállítása. Az említett festmény a Monet, Gauguin, Szinyei Merse, Rippl-Rónai Impresszionista és posztimpresszionista remekművek a jeruzsálemi Izrael Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeiből című kiállításon lesz látható a Magyar Nemzeti Galériában.
A június végén nyíló tárlat félszáz francia és közel hetven magyar remekművet tár majd a látogatók elé a két ország alkotói közötti virtuális és valós kapcsolatokra irányítva a figyelmet. A látogató összevetheti a magyar festők munkáit a francia impresszionizmus és posztimpresszionizmus olyan kiemelkedő mestereinek műveivel, mint Pissarro, Monet, Degas, Renoir, Cézanne, Gauguin és Van Gogh. Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Vaszary János, Fényes Adolf vagy Mednyánszky László, Rippl-Rónai József legismertebb alkotásait ilyen gazdag nemzetközi összefüggésben még soha nem láthatta a nagyközönség.
Baán László utalt arra is, hogy az általa vezetett intézmény kiváló nemzetközi kapcsolatainak köszönhető, hogy az Izrael Múzeum a budapestieket kereste meg a közös kiállítás ötletével. Plesznivy Edit kurátor a Tavirózsák című kép kapcsán elmondta: Monet nem véletlenül hívószó, hiszen az impresszionizmus kapcsán általában a francia festő neve ugrik be, ahogy a nagybányai festőiskoláról Ferenczy Károlyé.
Az impresszionisták egyik fő törekvése az állandóan változó, mozgó fényviszonyok megragadása volt a festészet eszközeivel, és ebben a víznek kimondottan fontos szerep jutott. Nem véletlen, hogy Claude Monet számára is a víz volt a legfontosabb festői téma. Fiatal korában a Le Havre kikötője, később a Szajna-part és Normandia tengerpartja, majd az 1890-es évektől a Párizshoz közeli, Szajna-parti Givernyben található saját kertjének tava szolgáltatták azt a médiumot, amin keresztül a természet, a fények örök változását érzékeltette.
Élete utolsó három évtizedében házának színpompás virágoskertje, illetve a vízililiomokkal fedett kerti tava szolgáltatta a legtöbb témát és motívumot festményeihez. Monet a vízililiomokat ábrázoló témát már eleve képsorozatként képzelte el. Ehhez a sorozathoz tartozik a Jeruzsálemből most Budapestre érkező, 1907-ben festett alkotás is. A kiállítás június 28. és október 13. között látható a Magyar Nemzeti Galériában.
