A Kárpát-medencei táncokat és viseleteket bemutató műsort a szerdán kezdődött Smithsonian Folklife Festival a Magyar örökség – Az újjáéledés gyökerei című fesztiválprogramban mutatták be. A fergeteges ünneplést kiváltó produkciót a Szentendre, a Gödöllő és a Válaszút Táncegyüttes, valamint a Fitos Dezső Társulat tagjai adták elő. – Körülbelül két hónapot készültünk erre a munkára ezzel a zseniális csapattal. Naponta mintegy tízszer jelenünk meg, iszonyú hajtás van, de megéri, mert nagyon jó a csapat – mondta a távirati irodának Fitos Dezső táncos, koreográfus, a fesztivál táncprogramjainak főfelelőse.
Elmondta, hogy a táncbemutatókat és a néptáncosokat felvonultató divatbemutató koreográfiáját a feleségével, Kocsis Enikővel készítette elő, aki azonban nem jöhetett Washingtonba, mert babát vár. A magyar falu produkciót több mint háromszázan ünnepelték felállva a hétvégén csúcsra járatott fesztivál Danubia színpadának nézőterén. – Nagyon nagy lehetőség a hazánkat itt, Washingtonban bemutatni, a viseleteinket, a kézművességünket és a tánckultúránkat – mondta a táncművész.
– A várakozásainkat messze meghaladta ez a siker – jelentette ki a távirati irodának Hatos Pál, a fesztivál szervezésében oroszlánrészt vállaló Balassi Intézet főigazgatója a táncbemutatót követően. Úgy vélte, a táncprodukció mellett „minden fronton ez a siker kísér bennünket”: például a karcagi birkapörköltet a NASA (az amerikai űrkutatási hivatal) mérnökei kóstolták meg, a gyerekek megpróbálkozhatnak a gólyalábakon járással, kalocsai nénikkel együtt pingálgatnak együtt. A programok jól egészítik ki egymást – vélte. – A látogatók sokan vannak, egymás sarkába lépnek, és a magyar kultúra talán legkedvesebb keresztmetszete az, amit itt látunk: népművészetek, népzene, népi játékok, és a „vájtfülűeknek” mindezt háttérbeszélgetésen el is magyarázzák – mondta a főigazgató.
Hatos Pál elmondta, hogy 2010 óta a Balassi Intézet Varsóban rendezett magyar napokat, ahol 70 ezer látogató volt, májusban a hasonló linzi rendezvényen 350 ezer, de Washingtonban a látogatók száma megközelítheti az egymilliót a július 7-i programzárásig. – Nagyon fontos, hogy a Balassi Intézet ne csak a magas kultúrát képviselje, hanem szóljon a „mindennapi emberhez” is. Mi itt nem egy Magyarország-képet módosítunk, javítunk vagy írunk át, hanem feltesszük Magyarországot nagyon sok amerikai mentális térképére – mondta. – Keveset tudnak Európáról, kevesen hallottak Közép-Európáról. Talán Budapest vagy Tokaj nevét hallották már, de nem mindenki. Most viszont hallják, és nagyon mély és élményszerű tudást szerez mindenki – tette hozzá Hatos Pál.
A hétvégére, a látogatók első nagyobb rohamának kezdetére elkészült Washingtonban Szőke Gábor Miklós Repülő puli elnevezésű installációja a Smithsonian Folklife Festival területén. Négy méter magas, több ezer fekete- és a kutya nyelvénél piros - farúdból áll az alkotás, amelyet a szobrászművész és asszisztensei 200 munkaóra alatt csavaroztak össze a magyar pavilonok között. A munkát a rekkenő hőség és zivatarok is nehezítették, amelyek miatt péntek délután a részvevőknek és a látogatóknak el kellett hagyniuk a fesztivál területét.
A szobor alkotója az amerikai fővárosba Oroszországból érkezett, ahol Vikszában, Moszkvától 400 kilométerre keletre egy hatalmas unikornis-szobrot készített. – A Repülő pulinak itt kellett lennie, ezért iderepült – nyilatkozott az MTI-nek fáradtan mosolyogva a munka hajrájában, a kialvatlanságtól kimerült művész. Szőke Gábor Miklós Hintalovát jelenleg egy horvátországi fesztiválon mutatják be. A szobrász Washingtonból Moszkvába tér vissza, ahol a Gorkij-parkban készül installációkat építeni. Novemberben Hongkongban lesz egy nagyobb kiállítása, az év vége előtt Isztambulban pedig egy oroszlánt fog megépíteni. – Otthon főleg az anyaghasználatról ismernek. A Deák téren ott állnak immár három-négy éve a hatalmas dobermanjaim, Dante őrei. Szerintem őket ismerik a legtöbben, de nagyon sok szobrom van Magyarországon, a Balatontól Budapesten át az Alföldig, házak homlokzatán, erdőben és állatkertekben – sorolta.
