Navracsics: A legjobb év a kultúrdiplomáciában

Fennállásának kezdete óta a legsikeresebb évet zárta a Balassi Intézet – vélekedett a külföldi intézetek éves vezetői találkozóján Navracsics Tibor.

Zágrábban, Belgrádban és Pekingben is új magyar intézetek nyílnak, jövőre az első világháború kitörésének 100. és a holokauszt 70. évfordulója is téma lesz, a könyvvásárok közül pedig Moszkvában és Prágában már biztosan díszvendégek leszünk, az orosz fővárosban a magyar könyvkultúra mellett a kávéházi kultúra is bemutatkozhat. Mások mellett ezek lesznek a közeljövő témái a magyar kulturális diplomáciában és így a Balassi Intézet tevékenységében – derült ki a  Balassi Intézet éves vezetői találkozóján, ahol a külföldi kulturális intézetek vezetői találkoztak. Az eseményen Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Martonyi János külügyminiszter is értékelte a magyar kulturális diplomácia elmúlt időszakát, és beszélt a kultúrdiplomáciával kapcsolatos elképzeléseiről.

Navracsics Tibor szerint eddigi fennállása legsikeresebb évét zárta a Balassi Intézet. – A  kulturális diplomácia színpadán meghatározó szereplők vagyunk, akik irányt szabnak, tiszteletet vívnak ki. Hatos Pál főigazgatósága alatt módszeres újraépítkezés valósult meg, amelynek révén Zágrábban és Belgrádban is kulturális intézeteket nyithatunk még idén, jelezve a szomszédoknak, hogy fontosak nekünk – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki az említetteken túl a Horvátország uniós csatlakozása alkalmából rendezett programokat is felidézte.

Sikeres évet zárt a Balassi Intézet

Fotó: Máté Péter

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kitért arra is: azok, akik Magyarország kulturális képviseletének posztjain vannak, naponta érzékelik a Magyarország körül zajló vitát, amelyben a kulturális pozíciók megerősítése, újragondolása kulcsfeladat. – Benne vagyunk egy ideológiai vitában, és ha erre túlságosan direkt módon reagálnak a kultúrpolitikai törekvések, az a gyengeség jele. Van olyan jelenlét, ami magától értetődőségével zárójelbe teszi ezt a vitát – mondta Balog Zoltán.

A miniszter utalt a Matthias Hartmannal, a bécsi Burgtheater igazgatójával folytatott egyeztetésre. A miniszter és a színházigazgató azután találkozott, hogy  Hartmann korábban aggodalmának adott hangot a magyar kultúrát és színházi életet érintő intézkedések miatt. – A vele való beszélgetés világított rá, hogy nyerhetetlen ügyünk van, ha kultúrpolitikai kérdésekről vitatkozunk: arról, hogy ki nevez ki kit, vagy ki mibe szól bele. De ha azt mondjuk, hívjon meg két produkciót, egy olyat, amit ő ajánl, és egy olyat,  amit én ajánlok, akkor lesz miről beszélgetnünk. Más kérdés, hogy mindezt a sajtóban  hogyan interpretálja ő vagy mások, hamis tanácsok alapján – vélekedett a miniszter, aki egy a Der Standard osztrák lapnak adott interjúban is visszautasította a magyar kultúrpolitikát ért bírálatokat. A tegnap megjelent interjúban a miniszter saját kultúrpolitikai céljait úgy jelölte meg, hogy a minőségnek kell döntőnek lennie, s „lehetőleg sokan jussanak szóhoz”. Emlékeztetett, hogy Vidnyánszky Attilát szakmai kuratórium javaslatára nevezte ki a Nemzeti Színház élére, a független színházi terület támogatási összegei pedig nőttek az elmúlt években.

Balog Zoltán a közelgő eseményekkel kapcsolatban kiemelte az első világháború kitörésének 100. évfordulójához kapcsolódó programokat, amelynek kapcsán szerinte izgalmasan mutatható be, hogy a magyar emlékezet hogyan tekint erre az eseményre. – Ezzel a szemléletmóddal egyedül leszünk Európában – vélte. Elmondása szerint egy Ausztriával közös konferencia is lesz arról, hogyan tanítják általános iskolásoknak az első világháborút Európa különböző országaiban. – A holokausztra való emlékezést a tragikus események 70. évfordulóján szintén nagyon innovatív módon próbáljuk majd emlékezetessé tenni Magyarországon. Tervben van egy gyerekmúzeum megalapítása, amely gyermekek sorsán keresztül tekint a vészkorszakra. Több hasonló kezdeményezés is van világszerte, de Európában ilyen múzeum még nincs – mondta.

Balog Zoltán, Martonyi János, Navracsics Tibor, Hatos Pál

Fotó: Máté Péter

Kitért arra is, hogy megújították a római képzőművészeti ösztöndíjrendszert. A Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből 100 millió forint jut könyvszakmai projektekre és újabb 100 millió programtámogatásra. Utalt arra is, hogy három különböző minisztérium érintett ezekben a kérdésekben – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Külügyminisztérium –, ezért az együttműködésüknek a közeljövőben egy közös miniszteri utasítás jogi formát is ad majd. A miniszter a vezetői találkozó megnyitóján adta át Móga Piroskának az idei Sztara Zagora-i filmfesztivál legjobb női főszereplőjének járó Arany Hárs-díjat, melyet a színésznő Deák Krisztina Aglaja című filmjében nyújtott alakításáért nyert el, de a helyszínen nem tudott átvenni.

Martonyi János külügyminiszter szerint az elmúlt évtizedekben pozitív változások tanúi lehettünk, mert egy ország súlyát már nem az határozza meg, hogy „kinek hány nukleáris robbanófeje van”. – Ezekről a tényezőkről ma sokkal kevesebb szó esik, a meghatározó a gazdasági teljesítmény, és az erőt, befolyást, kisugárzást sokszor egyre inkább a kulturális teljesítményen mérjük. Ezen keresztül tudjuk bemutatni az igazi arcunkat, és itt van Magyarország kitörési lehetősége is, hiszen az ország kulturális teljesítménye mindig meghaladta a gazdasági és katonai teljesítményét. Ott tudunk maradandó élményt nyújtani a világnak, ahol kultúrával jelenünk meg. Ott figyelnek ránk, és a vitákban is ez a legfontosabb esélyünk. Ha valaki ismeri a kultúránkat, nem teheti meg, hogy az európai elkötelezettségünket kétségbe vonja. Ne feledkezzünk el Bánffy Miklósról, aki külpolitikai tevékenysége mellett más területeken is nyújtott maradandót. Ez a modell – vélekedett a külügyminiszter, aki az együttműködések közül kiemelte a közép-európai kapcsolatokat. – A visegrádi együttműködés esetében sikerült a spirituális-kulturális hátteret politikai-gazdasági együttműködéssé alakítani. Ettől függetlenül lényegét tekintve ez egy szellemi, kulturális gyökerű kapcsolat, amelyben elsősorban az identitás, a közép-európai lélek a fontos – fogalmazott.

Hatos Pál: elsöprő sikert arattunk a Smithsonian Folklife Festival díszvendégeként

Fotó: Máté Péter

Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója évértékelőjében biztatónak nevezte, hogy a három miniszter személyében „a kormány majdnem fele itt van”. A főigazgató szerint a Balassi Intézet kultúrdiplomáciája a tehetség támogatására épül. Az idei program zászlóshajója a Smithsonian Folklife Festival magyar díszvendégsége volt, amely Fülemile Ágnes, a New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatója szerint „minden szerénytelenség és túlzás nélkül elsöprő sikert aratott”. Mint elmondta, a fesztivál több helyszínén látogatói rekordot hozott a magyar megjelenés, és összesen 1,2 millióan voltak kíváncsiak a fesztiválra.

Hatos Pál a Smithsonian sikerén kívül a 220 koncert és közel 200 kiállítás közül többek között az észtországi Herendi-kiállítást emelte ki, amely százezer látogatót vonzott, és a linzi magyar napokat, amelyre 350 ezren voltak kíváncsiak. A 19 nemzetközi könyvvásáron való szereplés között ebben az évadban négy díszvendégség volt. Hatos Pál azt is elmondta: Ravasz Lászlónak az a gondolata vezérelte őket, hogy nincsen jobb- és baloldali irodalom, csak jó és rossz irodalom van.

Szólt a 15 ezer nyelvóráról, amelyet Magyarországon és külföldön tartott az intézethálózat, és amely 15 százalékos bővülést jelent a tavalyihoz képest. Elmondása szerint negyven százalék növekedést könyvelhet el a Magyarországra irányuló felsőoktatási mobilitás, és 4200 új külföldi magyar ösztöndíjasuk volt idén, amellyel az alacsony magyar hallgatói mobilitást, a külföldi részképzéseken való részvételt segítették elő az Emberi Erőforrások Minisztériumán keresztül.