Lassan harminc év, közel egy generációnyi idő telt el azóta, hogy az európai tudományos-fantasztikus irodalom nagymestereiként számon tartott Arkagyij és Borisz Sztrugackij Piknik az árokparton című regényét első ízben vehette kézbe magyarul a hazai olvasó. Az orosz testvérpár elképesztően nyomasztó, szépirodalmi stílusban megírt és létkérdéseket is boncolgató története több mint egy dekáddal korábban jelent meg a Szovjetunióban.
1979-re Andrej Arszenyjevics Tarkovszkij rendezésében elkészült filmváltozata, a Sztalker, amely forgatása közben – a szerzők közreműködésével – mind távolabb került az eredeti műtől. Természetesen úgy a könyvhöz, mint a rá épülő mozihoz a cenzoroknak is volt egy-két szava...
A film a keleti és nyugati tömb országaiban egyaránt sikereket aratott, s hamarosan a „Must see”-listák kitörölhetetlen szereplőjévé vált. Így aztán a Sztalker bemutatóját követő kiadásokban a Piknik az árokparton mellett már az ugyancsak a Sztrugackij-fivérek írta egyik első forgatókönyv változat is helyet kapott. Nem volt ez másként az 1984-es hazai debütáláskor sem.
Ahogy már utaltunk rá, a szovjet elvtársak őrző igyekezettel törekedtek az olvasó ifjúság lelki békéjének megóvására, ezért helyenként némi korrekciót javasoltak a szerzőknek, akik (más választásuk nem lévén) hazafias lelkesültséggel eleget tettek a kérésüknek, de a történetet ez sem rontotta le.
A Piknik az árokparton időtállóságát jól jelzi, hogy valahányszor a boltokba került, pillanatok alatt elkapkodták, az antikváriumok kínálatában pedig ritkán tűnik fel egy-egy megunt példány. A keresletet ráadásul tovább növelte, hogy 2007-ben egy ukrán fejlesztő, a GSC Game World előrukkolt posztapokaliptikus játékával, mely a keresztségben a S.T.A.L.K.E.R. nevet nyerte. Ez ugyan csak érintőlegesen kapcsolódik a regényhez: nevek, tárgyak, bizonyos szituációk hasonlóak, vagy azonosak, de mint kedvcsináló, első rangúnak bizonyult.
Az igény tehát adott volt, már csak egy vállalkozó hiányzott, aki él a lehetőséggel, hogy ismét megjelentesse a testvérpár munkáját. Aztán a napokban a Metropolis Media Kiadó egy közleményben tudatta: közel a vég! Minden rajongó és kíváncsiságtól reszkető sci-fi-őrült kezdheti vágni a centit, készül ugyanis a Stalker – Piknik az árokparton 2013-as változata, melyben az eredeti tartalom mellett első ízben jelenik meg Borisz Sztrugackij 2000-es években írt magyarázata a regényhez és a forgatókönyvhöz. Ebben a szerző maga beszéli el a keletkezés történetét, a kiadás nehézségeit és a cenzúrával való viaskodás eseményeit.
A kötet már előrendelhető.
A Stalker sztorija
A Látogatás a Föld hat pontján két napon át tartott. Azután az idegenek eltávoztak, anélkül, hogy bárkivel is kapcsolatba léptek volna. Csak a Zónákat hagyták hátra, több négyzetkilométernyi fekélyes sebhelyeket a bolygó felszínén, ahol még a fizika törvényei sem a megszokott módon működnek. A hatóságok lezárták, elkerítették és tiltott területté nyilvánították mindet, ám nem számoltak az emberi kíváncsisággal.
Aki a rendelkezések ellenére bemerészkedett, legtöbbször nem tért vissza, de ha mégis, egészen elképesztő leleteket hozott magával. A fekélyes sebhelyekből egykettőre kimeríthetetlen kincsesbánya lett, és megszületett a stalkerek szakmája, a saját szakállukra dolgozó vagy felbérelhető kalandoroké, akik életük kockáztatásával térképezték fel a lezárt területeket, ki boldogulást, ki vagyont, ki izgalmakat keresve. Vagy az elérhetetlennek tartott, kívánságteljesítő aranygömböt...
Redrick Schuchart fáradságos munkával a stalkerek legjobbjává képezte magát. Úgy gondolta, őt a Zónában már nem érhetik meglepetések. De persze tévedett. Ez az ő története.
