Szörényi: Alföldi feláldozta a zenei minőséget a prózáért

Szörényi Levente szerint Alföldi Róbert István, a király-rendezését számtalan ponton ő inspirálta. Ezt vállalja, úgy érzi azonban, hogy a rendező feláldozta a zenei minőséget a koncepció oltárán.

A Kolozsvári Rádió által szervezett eseményen – az MTI-hez a rádió által eljuttatott hangfelvétel tanúsága szerint – Szörényi Levente utalt arra, hogy Alföldi  Róbert mostani rendezése még túlságosan friss és képlékeny számára az elemzéshez. Azt azonban hangsúlyozta, hogy számtalan ponton nemhogy elfogadja, de ő inspirálta; és ezt vállalja. A zeneszerzőnek hiányérzete van: a mű koncepciója érdekében Alföldi feláldozta a zenei minőséget, ami egy operánál különösen fontos. Nem körültekintően gondolta végig, ki milyen énekesi képességekkel rendelkezik – fejtette ki Szörényi Levente.

A zeneszerző a péntek esti közönségtalálkozón felidézte, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékokon augusztus 17-én, 18-án és 20-án bemutatott István, a király rockopera próbáin sem ő, sem a szövegíró Bródy János nem járt, mindketten a premieren látták először.

„Nem óhajtom analizálni ezt a koncepciót, még annyira sem, hogy tetszik vagy nem tetszik, mert ez nem így működik. A darab eredetileg megálmodott háttértörténete ugyanolyan kegyetlen, mint amilyet Alföldi megrendezett. Neki a próza volt a fontos, tehát gyakorlatilag beáldozta a zenei világot az ő próza felől megközelített koncepciójába, ugyanakkor a zenekar bizonyos részeket dupla tempóban játszott – érthetetlen volt ez számomra –, de tudom, hogy azért van erre szükség, mert az illető énekesnek nincs elég levegője, hogy eljusson a végéig. Lehetett volna rajta javítani, de mivel nem kerültünk a tűz közelébe, már csak a végeredményt láttuk. Ezt sajnálom” – fogalmazott.

Szörényi Levente felidézte, hogy miután Alföldi Róbert annak idején ügynökségüktől felkérést kapott a darab megrendezésére, ő két évig vacillált azon, nekiálljon-e a munkának. „A mű a rendezési elképzelés miatt túlontúl is a fókuszba került, egyfajta hisztéria van körülötte. Ezen nem azt értem, hogy nem szeretik, hanem valamiféle szennyhullám tör elő az emberekből, ami leginkább az interneten tetten érhető. Nem is látták, de ömlik a szenny. Mindenki buzi és szabadkőműves, én is az vagyok. Van, aki azt írja, Alföldi a pénzért csinálta, más szerint a sikerért. És az bűn, a siker?” – fogalmazott. A zenész megjegyezte: valahol olvasta, hogy az István, a király mint mű, megkarcolhatatlan: „Lehet rajta kísérletezni, de ledobja magáról. Egyetértek vele”.

Szörényi Levente arról is beszélt, hogy a darab üzenete nem változott a 30 évvel ezelőtti korhoz képest. Mint mondta, az üzenet összeáll a műben. „Azt akartam elérni vele, hogy gondolkozzunk, és próbáljunk meg kiegyezni egymással, legalább alapvető minimumokban. Nemcsak a politikáról beszélek, mert az reménytelen dolog, hanem mi, emberek a hétköznapi életben próbáljunk meg olyan kapcsolatokat erősíteni egymással, hogy elviselhető legyen az életünk. Az István konfliktusos darab. Senki nem vette észre, hogy a darab utolsó nagy himnikus dala, a Felkelt a napunk valójában egy gúnydal, ki van csavarva. Úgy írtam, hogy a lelki szemeim előtt lebegett a pillanat, amikor piros nyakkendőben masírozunk a Hősök terén és integetünk Rákosi pajtásnak. Kicsit idegesített, hogy ezt nem vették észre” – mondta Szörényi Levente.

Az először 30 évvel ezelőtt, 1983-ban bemutatott, rendkívül sikeres történetet maga mögött tudó rockoperát, Szörényi Levente és Bródy János művét Alföldi Róbert rendezésében augusztus 30-án és 31-én a Papp László Budapest Sportarénában láthatja a közönség.