Miroslav Krleza születésének 120. évfrodulója alkalmából egész napos konferenciát és emléknapot szervez Budapesten a Histrion Bt., a Magyarországi Horvátok Tudományos Intézete és a magyarországi horvát közösség könyv- és folyóirat-kiadója, a Croatica Nonprofit Kft. A konferenciát Budapesten a Croatica multifunkcionális termében, a Nagymező utca 68. szám alatt tartják.
Krleza, az elismert horvát író-költő anyanyelvi szinten beszélt a horvát mellett magyarul és németül, s kapcsolatot tartott fent és nagy rajongója volt a Nyugatnak, főként Ady Endrének. Jól ismerte a magyar irodalmat, amely hatással is volt munkáira. A költő-író Krleza a 20. századi magyar-horvát irodalmi és kulturális élet egyik legjelentősebb alakja, szinte minden fontos műve olvasható magyar fordításban, műveiben rengeteg a magyar vonatkozás. A pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskolába járt, itt tanult meg magyarul, és itt ismerkedett meg a magyar irodalommal is. „Petőfi költeménye a farkasokról volt az első mély ösztönzés, hogy írni kezdjek” – mondta. Nagyra értékelte Vörösmarty Mihály költészetét is.
Pécsről ösztöndíjjal a budapesti Ludovika Akadémiára került. 1912 májusában a délszláv egység eszméjének hatására engedély nélkül Belgrádba ment, hogy önkéntesnek jelentkezzen a szerb hadseregbe, ahol azonban gyanakodva fogadták és elutasították. E kísérletet megismételte, végül a Ludovikáról is elbocsátották miatta. Visszaengedték Zágrábba, itt írással foglalkozott, amíg be nem sorozták 1916-ban. Galíciában harcolt, és végképp kiábrándult a katonaságból és a háborúból, amely viszont visszahozta egy időre Budapestre – Kosztolányi Dezsővel is találkozott ekkor.
1918-tól szabadfoglalkozású író volt, Zágrábban élt. Javaslatára alakult 1950-ben a délszláv népek kulturális alkotásait enciklopédikus módon bemutató intézet, a Lexikográfiai Intézet. Őt nevezték ki igazgatójává, ezt a tisztségét 1981-ben bekövetkezett haláláig töltötte be. Regényei, novellái, drámái, versei és esszéi is születtek, nagyon sok Magyarországot is érintő műve van. A modern horvát irodalmi esszé megalkotója, ismertek drámái, a Glembay-trilógia darabjai, amelyeket a hatvanas-hetvenes években gyakran játszottak Budapesten. Egyik legfontosabb regénye a Zászlók. Életművének magyar vonatkozásairól 2011-ben az Országos Széchényi Könyvtárban nyílt kiállítás, amelynek digitális változata most is elérhető. Ugyanebben az évben avatták fel a Ludovika parkban Budapesten Miroslav Krleza szobrát, amely Zágráb városának ajándéka volt.
A csütörtöki konferencián magyar és horvát előadók beszélnek például Krleza műveinek mai aktualitásáról, az író néha ambivalens magyarság- és horvátságképéről. Bemutatják Lőkös István irodalomtörténész-szlavista A Kaptoltól a Ludovikáig – Horvát nemzettudat és magyarságélmény Miroslav Krleza életművében című kötetét, s megkoszorúzzák Krleza emlékművét is. Délelőtt a Krleza által írt 1988-as filmet, a Glembajevit vetítik.
