A rockbanda, amelyik himnuszt szerzett Miskolcnak

Az első olyan zenekar volt, amelyik fővárosi csapatként annyit játszott Miskolcon, hogy már helyi lakosoknak tekintették őket.

1980. Itthon a Honvéd ebben az évben hatodjára nyeri meg az NB I.-et, az NSZK csapata Eb-t nyer Rómában. Angliában megjelenik a Motörhead lekaparhatatlan „billogjának” számító Ace of Spades, itthon – első vidéki zenekarként – debütáló albummal jelentkezik az Edda Művek.

Amíg a vasfüggönyön túl megszületik Jenson Button Formula–1-es pilóta, és Ronaldhino brazil focicsoda, addig itthon Bartók Eszter énekesnő, és Szuper Levente, az NHL-t is megjárt jégkorongkapus, és ezzel egy időben útjára indítja a Magyar Televízió a Stúdió ’80 című kulturális műsort. Meghal az ausztrál AC/DC zenekar énekese Bon Scott, és a horror műfaj szinonimája, a brit filmrendező Alfred Hitchcock, és lelövik John Lennont.

Mindeközben egy – a magyar hanglemezgyártás uraival folyton hadat viselő – fővárosi rockzenekar kislemezsorozatának aktuális darabjával egy vidéki iparvárost ír be a hazai popkultúra történelemkönyvébe. Megjelenik a P. Mobil Miskolc című kislemeze, amely örök érvényű rockslágerként tiszteleg a borsodi megyeszékhely előtt.

„A szocialista rendszerben – ahogyan a fővárosban, úgy szerte vidéken is – léteztek ifiparkok, ahova a fiatalok szórakozni jártak. Amellett hogy az első fellépésünk is ott volt a Mobillal a diósgyőri rockfesztiválon, mi rengeteget jártunk le Miskolcra, a helyi Gárdonyi ifiparkba zenélni. Ezek nem voltak egyszerű túrák: autópálya még sehol nem volt, út menti éttermek sem nagyon. Ilyenkor reggel útnak indultunk a becsomagolt kajával és egy féltengellyel a hónunk alatt, hogy a délután hatos kezdésre leérjünk. Zenéltünk este tízig, majd jöttünk is vissza, Pestre.

Erről szólt maga a dal, arról hogy bepakolunk, lemegyünk, játszunk és jövünk vissza” – emlékszik vissza a régmúltra az idén 40. éves P. Mobil vezére és üzemeltetője, Schuster Lóri. „Annyit játszottunk Miskolcon, hogy a helyi fiatalok azt hitték, hogy magunk is miskolciak vagyunk.” A dal sikerére jellemző, hogy a Diósgyőr hazai meccsein a szünetben mindig felcsendül a sláger.

Ez utóbbit nemcsak Lóri, de Kuruc Attila, az 1973-as diósgyőri popfesztivál szervezője is megerősítette az MNO- nak. „Mivel rengeteget léptek fel Borsodban, már mindenki helyi zenekarként kezelte a Mobilt, így nem lepődtünk meg azon, hogy megszületett ez a dal, de valóban, azóta is minden meccsen előfordul, és a Mobil is sűrűn jár felénk” – fejtette ki az egykori szervező, aki már jó ideje civilként szemléli a hazai zeneipart.

„Szegény Bencsik Samu megsértődött, mert amikor visszadobtuk a refrén eredetileg megírt verzióját. Pár napra eltűnt, majd hozta a mostani, jól ismert dallamot. A dalszöveget a Földes Laci (Hobo) jegyzi, de csak hét sort, mert a refrén, és a többi rész az én ötletem alapján íródott. Az első versszak a leérkezést, a második pedig a távozást énekli meg – emlékezett vissza a dal keletkezésére a zenekarvezető.

„Szinte minden városról lehetne írni egy ilyen dalt, nekünk az volt a természetes hogy a borsodi megyeszékhelyhez írunk egyet. Persze mások is elkezdték, de annak idején mi voltunk az elsők. Egyszer poénból úgy konferáltam fel: A legjobb Edda-szám következik, a Miskolc” – idézte fel a régmúltat Lóránt.

„A miskolciak szeretik ezt a dalt, és mi is szívesen játsszuk máshol is, hiszen mindenki magáénak érezheti a szövegét. Szeretjük a várost, és egész BAZ-megyében vannak régi jó ismerőseink. Nem is volt olyan település ahol ne léptünk volna fel, Sajószentpétertől kezdve Ózdon át... mindenhová, a legkisebb falvakba is elmentünk.”

„Általában Miskolctapolcán volt a szállásunk egy néni takaros kis házában. A szobában a szekrény tetején nagyon szép almák sorakoztak, amiket én – kíváncsi és egyben magas gyerek lévén – közelebbről is megnézegettem. Akkor láttam, hogy a gyümölcsök fal felé eső felén friss harapásnyomok voltak. Kérdeztem is a házinénit hogy kik jártak itt előttünk, mondta „az a féllábú, az a Bill” – mesélte nevetve Lóri.

Jön: 40 éves a P. Mobil – A Honfoglalás a nemzeti szvit