A Budapest Music Centerben kedden este Penderecki és Górecki vokális műveit a Nemzeti Énekkar szólaltatja meg. „Két Penderecki-alkotás keretezi műsort. Az elsőként elhangzó Stabat Mater a szerző pályájának első időszakából, 1962-ből való. Penderecki akkor még nem volt harmincéves, de korszakos jelentőségű a mű, melyet a modern zenei fesztiválok ihletésére komponált. Három kórust írt elő, ehhez a 80 tagú Nemzeti Énekkart három részre osztottam, minden csapatba jutott szoprán, tenor, alt és basszus énekes” – mondta Antal Mátyás karigazgató az MTI-nek. Hozzáfűzte: ezek intonáció és főként állóképesség szempontjából is nehéz darabok, csaknem 50 percet énekel a kórus.
Górecki elhangzó alkotásai, az Euntes iban et flebant, valamint az Amen és a Totus tuus a karmester szerint meglehetősen statikusak, a türelem és nyugalom zenéi, igazi feszültségüket a látszólagos változatlanság adja. Ezek a művek a 2010. november 12-én elhunyt szerző mintegy másfél évtizednyi munkásságát reprezentálják az 1970-es évektől.
„A koncertet záró Penderecki-műveket – Sanctus et Benedictus, Benedicamus Domino, Agnus Dei – úgy szerkesztettem egymás mellé, mintha egy mise részei volnának, bár 1981-ben, 1992-ben és 2002-ben írta őket, tehát az utóbbi évtizedek kompozíciós stílusát tükrözik. A Sanctus női kari, a Benedicamus férfikari és az Agnus dupla vegyes kari előadói apparátust igényel. Penderecki november 6-án a Művészetek Palotájában személyesen fogja dirigálni VIII. szimfóniáját a Concerto Budapest élén, a szimfóniában az MR Énekkarral együtt szerepel a Nemzeti Énekkar” – mondta Antal Mátyás.
A koncerten Penderecki Ciaconna és Capriccio című darabja, valamint Górecki Op. 4 Variations című alkotása is elhangzik, közreműködik Bizják Dóra zongorán, Papp Dániel hegedűn és Szentpáli Roland tubán.
Yehudi Menuhin hegedűművész 1975-ben kezdeményezte a zene világnapját azzal a céllal, hogy a városok zenei eseményeket rendezzenek, a zenészek pedig a koncerttermeken kívül is, spontán zenéljenek.
