Kifejtette: a kolozsvári születésű volt magyar külügyminiszter emlékének ápolása nem pusztán kegyeleti aktus, hiszen mind politikai, mind művészeti tevékenysége a mai napig hat. Ő kezdeményezte a népszavazást, hogy Sopron visszakerüljön Magyarországhoz: ez önmagában egy elévülhetetlen történelmi tett. A nagy ellenállással szemben ő mutatta be Bartók Béla darabjait a budapesti operaházban, amikor annak intendánsa volt – idézte fel Prőhle Gergely.
Mint beszámolt róla, a szombati megbeszélésen több rendezvény is körvonalazódott, amelyekkel a magyar Külügyminisztérium és több kolozsvári kulturális intézmény közösen emlékezne meg a nagy magyar művészről és reálpolitikusról. „Folyamatban van Bánffy Erdélyi történet trilógiájának román nyelvű fordítása és kiadása: ezért volt jelen Marius Tabacu, aki mint fordító számos magyar művet ültetett át románra. A bonchidai Bánffy-kastélyt is szeretnénk jobban bekapcsolni a kulturális körforgásba. A budapesti operaház és a Kolozsvári Magyar Opera szervezésében alakul egy Bánffy-emlékest, ahol nem zárható ki, hogy Bánffy Miklós díszlet- és jelmeztervei újra láthatóvá válnak” – sorolta a helyettes államtitkár.
Hozzátette, a magyar Külügyminisztérium eddig is „oroszlánrészt” vállalt abban, hogy a Tőkés Erzsébet vezette kolozsvári alapítvány felújíthassa a Házsongárdi temetőben álló Bánffy-kriptát.
A helyettes államtitkár Kolozsváron oktatási intézményeket is felkeresett. Elmondta: a Babes-Bolyai Tudományegyetemen főleg az együttműködésről volt szó a magyarországi egyetemekkel. Örömmel tapasztalta, hogy a magyar tanítóképzőn növekszik a hallgatók száma – tette hozzá.
A magyar költségvetési támogatással működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a kolozsvári kar utóbbi két évben felépült, átadás előtt álló új épületét látogatta meg. „A nemzeti megmaradás és a modernizáció itt is kéz a kézben jár, és úgy gondolom, egy nagyon helyes cél szolgálatában fektették be a magyar adófizetők pénzét” – mondta Prőhle Gergely helyettes külügyi államtitkár.
