„Kulturális intézményeink felújítása a Bozsó-házzal kezdődött, amely a mintegy 400 millió forintos beruházás eredményeként az egyik legaktívabb kulturális helyszín lett” – mondta Zombor Gábor. Hozzátette: a felújított Bozsó-házban nemcsak helytörténeti, hanem időszakos kiállításokat is rendeznek, emellett oktatási funkciót is ellát a hely. A város egyik legrégebbi építészeti emléke, az 1700-as évek közepén épült egykori Klapka-ház Bozsó János Munkácsy-díjas festőművész alkotói helye volt, egyben a városra hagyott gyűjteményének kiállítóhelye.
A polgármester szerint Kecskemét kulturális arculatát tovább színesíti az egykori városi mozi százéves épületének több mint félmilliárd forintból megvalósuló felújítása. Itt a Katona József Színház kamaraszínháza kap helyet. Zombor Gábor a város egyik legfontosabb kulturális intézményének, az egyik legszínvonalasabb repertoárral rendelkező vidéki teátrumnak nevezte a Katona József Színházat. Az idén átadott, mintegy kétmilliárd forintból felújított Rákóczi út kulturális, közösségi korzóvá válását segíti, hogy az egykori főutcán egy műemlék jellegű épület felújítása kezdődik meg.
A polgármester a legfrissebb beruházással kapcsolatban kiemelte: 600 millió forint összegű felújítás és átépítés eredményeként az épületben egy ifjúsági központ jön létre, kiállítóterekkel, multifunkcionális egységekkel. Zombor Gábor szerint alapvető változást jelentett, hogy a közigazgatás átszervezése során a városhoz került a Zománcművészeti Alkotóház, a Nemzetközi Kerámia Stúdió és a Forrás folyóirat szerkesztősége. „Ezek a művészeti műhelyek a városi tulajdonban az elmúlt időszakban meg tudtak erősödni, ki tudták terjeszteni a működésüket, nagyobb nyilvánosságot kaptak, bekapcsolódtak a kecskeméti közéletbe” – fűzte hozzá.
A városhoz került a Katona József Múzeum is, amely egyre aktívabb a régészeti feltárások területén, valamint a kiállítások szervezésében is. A városvezető fontosnak nevezte, hogy azok a hagyományos kecskeméti kulturális események, amelyeket jobbára városi érdeklődők látogattak, szélesebb nyilvánosságot kapjanak és az ország más településén élők és a külföldiek is megismerjék és látogassák.
„Elsősorban a Kodály Művészeti Fesztiválra, a népzenei fesztiválra és a Hírös Hétre gondolok, ezek gyökerei visszanyúlnak a múltba, megrendezésükben komoly és eredményes szerepet vállal a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Fesztiválirodája” – jegyezte meg. Zombor Gábor fontosnak nevezte a Debrecennel és Balatonfüreddel kialakított kulturális együttműködést, amelyet egy évre kötöttek, de a kapcsolatok tartóssá válhatnak. Hozzátette: tervezik, hogy Szolnokkal is hasonló együttműködési megállapodást kötnek.
