– Mi volt a 2009-ben kezdődött Orgona-sztorik ihletője?
– Régóta foglalkoztatott az a gondolat, hogyan lehetne a közönséget kicsit jobban beavatni a színfalak mögötti folyamatokba – ez alatt a hangszer működését, történetét, a szerzők életét és a sokszor bonyodalmas, már-már bulvárba is beillő történeteik bemutatását értem. A Művészetek Palotájában 2006 óta rendelkezésre áll egy fantasztikus koncertorgona, és a színpad, illetve a technikai háttér lehetőséget nyújt arra, hogy ne csak olyan hagyományos orgonakoncerteket rendezhessünk, amilyeneket a templomokban lehet. Amikor elkezdett formálódni az Orgona-sztorik gondolata, a Müpa vezetősége arra gondolt, hogy a legjobb lenne egy színésszel együtt dolgozni a műsorban. Mivel Mácsai Pál már korábban is együttműködött a Müpa más projektjeiben, egyértelmű volt, hogy őt hívjuk meg az első estre, s mivel az olyan jól sikerült, azóta is folytatódik a sorozat.
– Mennyi idő alatt épül fel egy est programjának szerkezete?
– Több hónapos felkészülési időt vesz igénybe, adott esetben egy évvel az est előtt megszületik az ötlet, hogy mi legyen a fő téma, és olyankor egy egész stáb dolgozik a megvalósításon. Sokáig Fazekas Gergely történész segítette a munkát különféle történetek felkutatásában és megírásában, az utóbbi három alkalommal pedig Szabó Balázs orgonaművész kollégám segített; ő vett részt a mostani műsor összeállításában is. Miután megvan a terjedelmes szöveg, és kialakul a koncepció, hogy mely művek köré szőjük a történeteket, megkezdődik a közös munka Mácsai Pállal – az ő javaslatai alapján rövidítünk, csiszolunk a szövegen. Ezzel párhuzamosan választjuk ki a képeket és a bejátszásokat, amelyeken szinte az utolsó pillanatig variálunk, mert egyfolytában jönnek az újabb és újabb ötletek, hogy ide jó lenne az a kép, vagy ezt az orgonát is meg kellene mutatni.
– Új világ az Újvilágból – hogyan jött képbe a mostani téma ötlete?
– Nagyon egyszerű az oka: a legutóbbi Orgona-sztorik végén, amikor már sokadszor tapsolt vissza minket a közönség, elkezdtünk Pállal ötletelni, mit jelentsünk be a következő est témájának, és akkor jutott eszünkbe, hogy remek lehetőség lenne a Hammond orgonát is bemutatni. Én Hammondon is játszom, és elkezdtünk gondolkodni, hogyan lehetne körbejárni azt a szegmensét az orgonatörténetnek, amely az amerikai kontinensen zajlott. Ennek kapcsán adta magát a másik érdekesség, egy teljesen más típusú orgona: a moziorgona. Hangszeren sajnos nem fogjuk tudni bemutatni, viszont bizonyos jellegzetességeit a Müpa orgonája képes visszaadni. Egy kitűnő magyar némafilm is szerepelni fog, a Góth Sándor által rendezett Keserű szerelem, ezt a százéves, nyolcperces magyar játékfilmet fogom improvizatív módon kísérni.
– Egy avatatlan fülű ember honnan ismeri fel a moziorgona hangját, mi a különlegessége?
– A klasszikus moziorgona sokkal inkább a konkrét zenekari hangszerek utánzására épül: rengeteg ütőhangszeres effektus jelenik meg, kicsit a „körhintazenére”, a szabadtéri mulatság forgatagának kísérőzenéjére hasonlít. Ugyanakkor nem lehet ezt ennyire leegyszerűsíteni, hiszen maga a hangszer lehetőséget ad arra, hogy akár komoly műfajokat is megszólaltasson.
– A hallgatóságnak újdonságot mutatnak be, viszont mitől lesz önnek „újvilági” ez a koncert?
– Egy művész számára egy hangszer azt is szolgálja, hogy a régmúlt zenéjét felidézze – ugyanakkor inspirálja is a művészt az új hangzás keresésére, bemutatására. Egyrészt olyan szinten kell elsajátítani bizonyos mozdulatokat, folyamatokat, hogy teljesen rutinszerűen menjenek, ugyanakkor a zenei kifejezés hitelességének a fenntartásához rutintalanítani kell. Úgy kell tudni játszani, mintha minden egyes alkalommal a már századszor eljátszott darabot először hallaná az ember. Ez olyan ellentmondás, amelyet minden művésznek fel kell tudnia oldani, ugyanakkor a különböző hangzások újra-felfedezését is jelenti. Az est folyamán ezeken az újféle hangzásokon főleg zenészkollégáimnak, Bacsó Kristófnak és Szokolay Dongó Balázsnak a segítségével fogunk kísérletezni. Megjelenik majd a Hammond orgona kapcsán a tradicionális dzsessz világa, de játszunk saját kompozíciókat is, a Dongóval való együttműködés során pedig az orgona mellé nemcsak a szaxofon társul, hanem a duda is – a Kárpát-medencéből származó különböző népzenéket fogunk megszólaltatni, illetve saját kompozíciók, adaptációk is elhangzanak majd.
