Herencsár Viktória, a cimbalom nagykövete

Herencsár Viktória Besztercebányától Pekingig azon munkálkodik, hogy a cimbalmot minél többen ismerjék meg.

Beszélgetésünk közben egyébként elmondja: a legrégebbről fennmaradt dokumentum a cimbalom magyarországi használatáról egy XVI. századi levél, amely Zrínyi Györgytől származik, és arról tudósít, hogy a deákok a misén éneküket cimbalommal kísérték. Herencsár Viktória cimbalomtörténeti ismereteit előadások keretében adja át a fiataloknak és felnőtteknek egyaránt. Magyar zeneművek bemutatásáért három alkalommal megkapta az Artisjus Zenei Alapítvány kitüntetését is.

Herencsár Viktória természetesen a cimbalom ismert oldalát, a népzenei szerepét is jól ismeri. A táncházmozgalom kezdetén az autentikus népzenei banda még nem terjedt el a legtöbb táncegyüttesnél, és a muzsikusok a klasszikus zenészek közül kerültek ki, akik feldolgozott, komponált zenét játszottak a táncok alá. Ekkor került ő is kapcsolatba egy ilyen együttessel és ismerte meg a népzenét és a néptáncot.

A népzene azóta is a repertoárjának része, sőt sok saját kompozíciójának ihletője is. Eleinte eredeti népzenéket harmonizált és állított össze. Az első variációs jellegű kompozíciója egy palóc népdalra, mely a Magyar fantázia címet kapta, a felvidéki szklabonyai Mikszáth Kálmán Emlékház megnyitójára készült. Ennek akkora sikere volt, hogy kedvet kapott további kompozíciók készítésére. Azóta számos műve született, de ettől még nem tartja magát zeneszerzőnek.

Műveit leginkább Paganini vagy Liszt bizonyos kompozícióinak céljához hasonlítja: be szeretné mutatni a hangszer lehetőségeit, sokszínűségét. Ennek jegyében született legújabb lemeze, a napokban megjelent Cimbalorhythm, amely egyfajta „crossover” stílusban készült. A cím arra utal, hogy itt a cimbalmot mint ritmushangszert is megismerhetjük. Amerikában például annak is tekintik, és főleg az ütősök tanulnak rajta játszani.A cimbalom ugyanakkor húros hangszer, ezért nemcsak ütni, hanem pengetni is lehet. Herencsár Viktória mindkét technikát alkalmazza, s mint ütős hangszerrel, még a dobbal is felveszi a versenyt. Ezen a lemezen a dob mellett elektromos gitár, basszusgitár, szaxofon, dorombének, furulya és vonósnégyes közreműködik, a ritmikája pedig a dzsesszből és a pop-rock ritmusokból is merít.

Herencsár Viktória életében a Cimbalom Világszövetség fontos szerepet tölt be, hiszen 1991-es megalakulása óta ő a választott elnöke. Már maga a szövetség is az ő bábáskodása alatt jött létre: 1991-ben a szervezője és házigazdája volt az I. Cimbalom Világkongresszusnak, amely ezt a tömörülést életre hívta.

A Cimbalom Világszövetség jelenleg harminckét ország alapító és csatlakozó tagjaiból áll, célja a cimbalomcsaládhoz tartozó hangszereken játszó művészek, tanárok, hangszerkészítők, valamint a cimbalomcsalád hangszereihez kapcsolódó zenei szervezetek tömörítése a cimbalomzene népszerűsítése, továbbfejlesztése, oktatása érdekében. Eredményeik közé tartozik például, hogy sok olyan helyen, ahol eddig csak szájhagyomány útján adták tovább ennek a hangszernek a játéktechnikáját, ma már hivatalos oktatása folyik.

A cimbalomművésznőt szűkebb környezete, Rákosmente díszpolgárának választotta. Nem véletlenül: a városrész zenei életéből különösen kiveszi a részét. Szerteágazó életművét Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel, Magyar Örökség Díjjal és a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetéssel is elismerték.