Beszélgetésünk közben egyébként elmondja: a legrégebbről fennmaradt dokumentum a cimbalom magyarországi használatáról egy XVI. századi levél, amely Zrínyi Györgytől származik, és arról tudósít, hogy a deákok a misén éneküket cimbalommal kísérték. Herencsár Viktória cimbalomtörténeti ismereteit előadások keretében adja át a fiataloknak és felnőtteknek egyaránt. Magyar zeneművek bemutatásáért három alkalommal megkapta az Artisjus Zenei Alapítvány kitüntetését is.
Herencsár Viktória természetesen a cimbalom ismert oldalát, a népzenei szerepét is jól ismeri. A táncházmozgalom kezdetén az autentikus népzenei banda még nem terjedt el a legtöbb táncegyüttesnél, és a muzsikusok a klasszikus zenészek közül kerültek ki, akik feldolgozott, komponált zenét játszottak a táncok alá. Ekkor került ő is kapcsolatba egy ilyen együttessel és ismerte meg a népzenét és a néptáncot.
A népzene azóta is a repertoárjának része, sőt sok saját kompozíciójának ihletője is. Eleinte eredeti népzenéket harmonizált és állított össze. Az első variációs jellegű kompozíciója egy palóc népdalra, mely a Magyar fantázia címet kapta, a felvidéki szklabonyai Mikszáth Kálmán Emlékház megnyitójára készült. Ennek akkora sikere volt, hogy kedvet kapott további kompozíciók készítésére. Azóta számos műve született, de ettől még nem tartja magát zeneszerzőnek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!