A Terror Háza Múzeumban tartott hétfői díjátadón Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója méltatásában Vlagyimir Bukovszkij kérlelhetetlen, több évtizedes, a mai napig változatlan és kérlelhetetlen antikommunista tevékenységét hangsúlyozta.
Felidézve életútját azt mondta, Bukovszkij egy szikrányit sem engedett elveiből, és maradt ugyanaz a kemény, eltökélt feltétlen antikommunista, amilyen már az 1950-es évek végén volt, nem változtatta a nézeteit a Szovjetunió széthullása után sem, amikor azt követelte, hogy a kommunista rendszer bűneiért az elkövetőknek felelniük kell, az egykori kommunista vezetőknek ki kell vonulniuk a közéletből, és a szellemi életből a kommunista ideológia maradékának is el kell tűnnie.
Az 1942-ben született Vlagyimir Bukovszkij a Moszkvai Állami Egyetemen tanult biológiát. A Szovjetunióban 1963-tól 1976-ig többször letartóztatták, pszichiátriai rabkórházba zárták, több évi kényszermunkára, börtönbüntetésre, belső száműzetésre ítélték. 1976-ban egy fogolycsere-egyezménynek köszönhetően kicserélték Luis Corvalánra, a Chilei Kommunista Párt főtitkárára. Nagy-Britanniában telepedett le, ahol a Cambridge-i Egyetemen befejezte félbemaradt tanulmányait és kutatóként, majd az egyetem oktatójaként dolgozott. Emberi jogi aktivista, számos publicisztika és történelmi tárgyú könyv szerzője. Magyarul 1991-ben ...és feltámad a szél címen jelentek meg visszaemlékezései. 1996-ban a XX. Század Intézet gondozásában jelent meg A moszkvai per című, a hetvenes-nyolcvanas évek Szovjetuniójáról szóló nagyívű munkája. Jelenleg is a Cambridge-i Egyetem oktatója.
Orbán Viktor 2011. április 29-én tüntette ki a Parlamentben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével.
A kitüntetés névadójára utalva azt is mondta, „Petőfi a magyar szabadsághős és Bukovszkij az orosz szabadsághős szellemisége szervesen összetartozik, egy közös lap Kelet-Európa történetében”.
A díjat átvevő Bukovszkij megtiszteltetésnek mondta, hogy Petőfiről nevezett kitüntetést vett át; ezzel utalt arra, hogy fiatalkorában a magyar költő és szabadságharcos nagy hatással volt rá, és az orosz fiatalokkal együtt őt is arra inspirálta, hogy irodalmi felolvasásokat tartsanak Moszkvában – amíg le nem tartóztatták a szervezőket.
Bukovszkij arról is beszélt, 1956-os forradalom és szabadságharc híre is nagy hatással volt az ott élőkre, és több orosz településen felkelések robbantak ki, az emberek fellázadtak a szovjet elnyomás ellen.
A Szovjetunió összeomlására utalva azt mondta, a rendszer ugyan összeomlott, de ezzel a munka még nem ért véget, mert szavai szerint még nem tudták meggyőzni a hatalmakat, arról „hogy ítélkezni kell a rendszer fölött”.
