Virágzó kultúrát dúltak fel a bugaci homokon

Tekintélyt parancsoló bazilika ékesítette a tatárdúlásig a bugaci tájat. Mindez egy ásatás során derült ki.

– Mire bukkantak három éve?
– A feltárás során viszonylag hamar kiderült, hogy a Duna–Tisza közének regionális központját fedeztük fel. A XII–XIII. században virágzó település volt ezen a helyen. Nemcsak az előkerült tárgyak minősége igazolja az egykori jólétet, hanem a funkciójuk is. Erre utal például több zarándokjelvény is, melyek azt bizonyítják, hogy az 1100-as évek végén vagy az 1200-évek elején bugaci zarándokok keltek útra Róma, a keresztény világ központja felé. Előbukkantak az örmény királyságból származó, XIII. század elején vert pénzérmék is. Ezek valószínűleg Jeruzsálem környékén kerülhettek egykori gazdájukhoz, aki a javában dúló keresztes hadjáratok miatt juthatott el a Szentföldre. Találtunk egy csomó fegyvert is, ami azt bizonyítja, hogy katonaság védte a szerzeteseket, falusiakat és a területet birtokló főrendű nemzetség tagjait.

– A templomban és a rendházban fellelt kegytárgyak kora és származási helye is azonosítható?
– A gazdagon aranyozott, tűzzománccal díszített kegytárgyak díszítőelemei nagy valószínűséggel a távoli Limoges-ban készültek. A legfontosabb lelet két bronzból készült félkör, amit zománccal és aranyozással díszítettek. Ilyen méretű zománcozott tárgy ebből a korszakból nincs több Magyarországon. A múzeum fémrestaurátora először röntgenfelvételeket készített, majd ipari CT-vel is megvizsgálta. Az utóbbi zseniális ötletnek bizonyult, mivel tökéletes pontossággal kirajzolódtak a lemezeket ékesítő minták, alakok, feliratok. Az anyagvizsgálatok révén még a színeket is viszonylag jól meg tudják határozni. Még a British Museum és a Louvre szakértői is kalapot emeltek a mi restaurátorunk előtt – tette hozzá jogos büszkeséggel az igazgató.

– Az így napvilágra került ábrák alapján az egyik félkör alakú lemezen Jézus mennybemenetelét látni. A párján Szent Pétert, aki fogadja őt a mennyország kapujában. Látható a lábmosási jelenet is. Ezek mire utalnak?
– A régészek egybehangzó véleménye szerint a tárgy nagy valószínűséggel egy ereklyetartó része volt. Csodálatos minőségű, nagyon drága holmi, a maga korában több falut érhetett. Amennyiben – mint ez az ábrázolások alapján valószínűsíthető – Szent Péter, Jézus Krisztus legkedvesebb tanítványa, Róma első püspöke hamvait őrizték benne, szinte felbecsülhetetlen értéket képviselt. Egy ilyen nagyságrendű, hitelesített ereklye birtoklása egyértelműen jelzi a monostor tekintélyét és az alapító nemzetség gazdagságát.

– Hol készülhetett a műremek?
– Még nem tudni pontosan, talán valahol a Felső-Rajna vidékén. A korát viszont sikerült meghatározni. A hátán fellelt korrodálódott faszénmaradványok alapján 1180 és 1190 között keletkezett. Elképzelhető tehát, hogy a templom bővítése összefügg az ereklye idekerülésével. Az biztos, hogy egész Nyugat-Európában sincs sok hasonló tárgy.

– Hogy kerülhetett Magyarországra?
– Szent László királyunk uralkodása idején Magyarország Európa egyik legerősebb birodalma épült, amelynek másfél évszázadon keresztül egyetlen jelentős ellenséges haderő sem lépte át a határait. Százötven év zavartalan fejlődését bizonyítja az általunk feltárt település gazdagsága, amit a tatárdúlás szakított félbe. Már régóta tudjuk, hogy a tatárok sokkal nagyobb ellenállásba ütköztek hazánkban, mint a korábban meghódított területeken, ezért az előrenyomulásuk bosszúhadjárattá vált. Mindent elpusztítottak, mindenkit megöltek, akit csak tudtak. Gyakran megkérdezik tőlem, vajon miért építettek egy ekkora bazilikát ide, a semmi közepére. Itt a lényeg! Akkoriban ez a vidék nem a semmi, hanem Európa közepe volt. Ilyenkor válik kézzelfoghatóvá, mekkora katasztrófát jelentett a magyar történelemben a tatárjárás. A mi vidékünkön élő népesség 70-80 százalékos veszteséget szenvedett el. Még a tatárdúlás után negyven-ötven évvel sem szedtek adót errefelé. Nem volt kitől és nem volt mit.

– Mikor tűntek el az egykori monostor falai?
– A Becse-Gergely dinasztia XIII. század második felében megpróbálta újraéleszteni a területet, sikertelenül. A hatalmas és üressé vált sík területeken találtak új hazára a kunok. Ők kezdik el módszeresen lebontani a monostor és a székesegyház falait. Erre is van régészeti bizonyíték, hiszen rengeteg kengyelt, kocsimaradványt találtak, ami a bontás közben került a területre. Zsigmond korára már semmi sem látszott a föld felszínén.

– Mikor láthatja a nagyközönség a leleteket?
– Tavaly rendeztünk egy sikeres interaktív kiállítást az ásatás addigi eredményeiről Kecskeméten. A Kolostorok kincse nevű kiállítást február 22-étől Szegeden tekinthetik meg az érdeklődők. A jövőben érdemes lenne az ásatások helyszínét is látogathatóvá tenni. Bugac már jelenleg is jó turisztikai adottságokkal rendelkezik, van mire építkezni. Fontos lenne megmutatni, hogy valamikor népes falvak, sűrűn lakott tájak voltak errefelé, kézzelfoghatóvá tenni, milyen gazdag kultúra virágzott a pusztán.

(Videók: Kecskeméti Katona József Múzeum / SZIME3D)