Német festőt cenzúráztak Brüsszelben

Egy brüsszeli EP-képviselő szerint az egész unió területén gyakorlatilag már megvalósult a gondolatrendőrség.

Az anyagot február 10–14. között mutatták volna be az Európai Parlament (EP) Antall Józsefről elnevezett épületszárnyának negyedik emeletén, szakmai bemutatóra a tekintélyes Schloss Oberhausen-i Ludwig Galeria képviselőjét, Nina Dunkmannt kérték fel.

A kiállítás anyagát végül a két nappal később, a brüsszeli sajtóklubban megnyílt tárlaton láthatták az érdeklődők, az ottani megnyitón megjelentek szerint az EP indoklás nélküli döntése mögött egyértelműen politikai okok rejtőznek: a művész egyik festményén mély dekoltázzsal ábrázolja Angela Merkel német kancellárt.

Frank Schwalba-Hoth korábbi európai parlamenti képviselő szerint, aki a sajtóklubban rendezett kiállítást megnyitotta, az EP-ben eddig már tíz alkalommal cenzúrázták az „ellentmondásosnak” nevezett műalkotásokat.

Indoklás nélkül tiltották be a február 10-re tervezett kiállítás-megnyitót, mondta megnyitó beszédében a népszerű rendezésszervező, Frank Schwalba-Hoth, korábbi európai parlamenti képviselő, aki mellett a két nappal később a brüsszeli sajtóklubban rendezett megnyitón megjelent a festő és felesége is. Az ünnepség előtti percekben ugyanis odament hozzájuk két marcona őr és közölte, az EP egyik kvesztora azt minden ok nélkül letiltotta.

Mint Schwalba-Hoth elmondta, a letiltások egyre szaporodnak az EP-ben, ahol 16 helyen állíthatók ki tárlatok.  Ezért, tette hozzá, az EP épületeiben egyre gyengébb a tárlatok minősége, ugyanis sok művész már öncenzúrát gyakorol, és eleve nem ajánlja fel a kvesztoroknak engedélyezésre az „ellentmondásos” alkotásokat, amelyek a legizgalmasabbak lennének.

A mostani tiltás oka a megjelentek egyöntetű véleménye szerint az Angela Merkel német kancellárt mély dekoltázzsal ábrázoló festmény lehet.

Lapunk azon kérdésére, miért festett a valóságosnál vélhetően ideálisabb képet a kancellár asszonyról, Hans Niehus azzal az ironikus válasszal felelt, hogy „így Merkel a festményt megvásárolja”. A műveibe politikát keverő alkotó háláját fejezte ki, hogy a brüsszeli sajtóklub felajánlotta, azonnal helyt ad 25 akvarelljének, és az esti tárlatról annak megnyitása előtt néhány órával küldte ki a meghívókat.

Niehus a düsseldorfi állami művészeti akadémián tanult, és jelenleg Kölnben tanít képzőművészetet. Több gyerekmesét tartalmazó kötetet is illusztrált. Képeivel azt akarja kifejezni, hogy a közszemlére kitett művészeti alkotásokkal milyen módon lehet manipulálni az embereket.

Lapunk megkérdezte a kiállítás egyik látogatóját, egy európai parlamenti képviselőt, mi a véleménye a rendszeres cenzúrázás gyakorlatáról egy olyan Európai Unióban, amely más esetekben fennen hangoztatja a művészetek szabadságát, és milyen az a művészet, amely csak abban az esetben elfogadható, ha nem vezet „ellentmondásokhoz”.

A magát megnevezni nem kívánó képviselő azt mondta: „Jó reggelt azoknak, akik nem látják, hogy a gondolatrendőrséget már az egész unió területén gyakorlatilag megvalósították.”

(Nyitóképünkön Hans Niehus egyik festményének részlete látható.)