A Magyar Állami Operaház Déry Gabriellát saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
Déry Gabriella Budafokon született. A műfaj iránti érdeklődését nagyapjától, Déri Jenőtől, az Operaház meghatározó tenoristájától örökölte. Énekelni előbb magánúton László Gézától, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában Hoór-Tempis Erzsébettől tanult.
Az operaházban Erkel Hunyadi Lászlójában, Szilágyi Erzsébet szerepében debütált 1958-ban. A sikeres bemutatkozást követően azonnal szerződtette a színház. Pályája kezdetén főként koloratúrszerepeket énekelt, de hamarosan áttért a drámai szoprán szerepkörre, és Takács Paula örökébe lépve az operaház vezető drámai szopránja lett.
Korszerű, árnyalatokban gazdag szerepformálása különösen alkalmassá tette Richard Strauss hősnőinek (Tábornagyné, Ariadne) alakítására. Előadásaiban a töretlen szépségű, kiegyenlített hanganyag drámai előadói készséggel párosult – olvasható a Budapest Music Center Magyar Zenei Információs Központjának honlapján.
Déry Gabriella hosszú pályája során kilenc Verdi-főszerep – Abigél (Nabucco), Violetta (Traviata), Leonora (A trubadúr, A végzet hatalma), Amelia (Amelia), Aida, Erzsébet királyné (Don Carlos), Desdemona (Otello), Alice (Falstaff) – mellett elénekelte a Tosca és a Turandot címszerepét is. Richard Strauss hősnői éppúgy elfértek repertoárján, mint Händel Rodelindája. Vendégszerepelt Európa és Amerika több országában. Visszavonulása előtt karakterszerepeket alakított, melyek közül kiemelkedik a Háry János Császárnéja és az Albert Herring Lady Billowsa. Pályafutásának 40. jubileumát a Bánk bán Gertudisaként ünnepelte – idézi fel közleményében az operaház.
Déry Gabriella számos elismerésben részesült: 1967-ben Liszt-díjat, 1971-ben érdemes művész címet, 1980-ben kiváló művész címet, 2005-ben a Magyar Állami Operaház Mesterművésze díjat és Kossuth-díjat kapott. 1990-ben az operaház örökös tagja lett.
Férjét, Jeszenszky Endre balettművészt 2008-ban veszítette el. Budán, az Orbán-hegyen élt, immár több évtizede.
