Sakir Fakili, Törökország budapesti nagykövete kiemelte: Törökország 2008-ban a frankfurti könyvvásár, 2010-ben a genfi, tavaly pedig a londoni könyves rendezvény díszvendége volt, Budapesten pedig 150 négyzetméteres standot állít az ország. Tizenkét török szerző személyesen is ellátogat a fesztiválra. Köztük az elsősorban történelmi regényeiről ismert Iskender Pala, a népszerű, török és angol kötődéssel is rendelkező török írónő, Elif Shafak, és Muhsine Helimoglu Yavuz népmesekutató.
Mint azt az MKKE már korábban bejelentette, az idei könyvfesztivál díszvendég szerzője a számos magyarra fordított kötettel is rendelkező Sofi Oksanen finn író lesz, aki a nyitónapon veszi át a Budapest Nagydíjat Tarlós István főpolgármestertől és Kocsis András Sándortól, a MKKE elnökétől. Sofi Oksanent Tóth Krisztina író laudálja, Utána szokás szerint beszélgetés lesz a Millenáris Teátrumban a díszvendég íróval. Sofi Oksanen könyvei magyarul a Scolar Kiadónál jelentek meg. Legnagyobb visszhangot kiváltott műve, a Tisztogatás című regény, amelyben Észtország szovjet megszállásának máig ható traumáját dolgozza fel. Rajta kívül is több neves finn szerzőt vendégül látnak a fesztiválon, például a svéd-finn Ulla Lena Lundberget, akinek most jelenik majd meg az első könyve magyarul. Szép számmal képviseltetik magukat idén is a román írók. Budapestre érkezik például Daniel Banulescu, aki Magyarországon a Ceausescu-rendszerről szóló, magyarul is megjelent szatirikus regényéről ismert, és áprilisban a Pécsi Íróprogram résztvevőjeként éppen Pécsett alkot. Ellátogat a könyvfesztiválra Anne Applebaum Közép-és Kelet-Európával foglalkozó amerikai történész-újságíró, akinek a Vasfüggyöny – Kelet-Európa megtörése 1944–1956 című könyve jelenik meg magyarul a fesztiválra.
A holokauszt-emlékévre külön standdal emlékeznek az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az izraeli Jad Vasem Intézet közreműködésével. Mint Zentai Péter László, a fesztivál igazgatója elmondta, nem a vészkorszak sokkoló képeit szeretnék bemutatni, hanem az 1944-ig működő Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) ember- és kultúramentő tevékenységére szeretnék helyezni a hangsúlyt – kitérve például a könyvbezúzásokra –, és kiállítást rendeznek a holokauszt-irodalomról, illetve megemlékeznek arra, hogy Izrael és Magyarország 25 évvel ezelőtt vette fel újra a diplomáciai kapcsolatot.
