Csala Zsuzsa, a Vidám Színpad örökös tagja életének 81. évében február 22-én, szombaton hunyt el. A színésznőt a Vidám Színpad saját halottjának tekinti.
Csala Zsuzsa 1933. július 9-én született Újpesten. Tagja volt 1954-től 1959-ig az Állami Déryné Színháznak, 1959-től 1960-ig az egri Gárdonyi Géza Színháznak, majd 1960-tól negyven évig a budapesti Vidám Színpadnak.
A kétezres évek elején, a társulat feloszlása után a Budaörsi Játékszín tagja lett. Miután a Vidám Színpad újjáalakult, majd újra állandó játszóhelyet kapott az óbudai Eurocenterben 2013-ban, a társulatnak tagja lett Csala Zsuzsa is, aki akkor már bottal járt és betegségekkel küszködött.
A kiváló komika derűs kedéllyel, remek temperamentummal, sajátos, egyéni ízekkel oldotta meg a feladatait, legyen szó kabaréfiguráról vagy vígjátékról – olvasható a színház korábbi közleményében. Csala Zsuzsa több száz színpadi és televíziós szerepet játszott el, filmen a Noszty fiú esete Tóth Marival (1960), Nem szoktam hazudni (1966), És akkor a pasas (1966) című alkotásokban láthatta a közönség. Ő volt Ursula, Bubó doktor asszisztensnőjének hangja a Kérem a következőt! című, nagy sikerű rajzfilmsorozatban. A külföldön élő magyarokat is számos turnén szórakoztatta Amerikától Ausztráliáig, kedvelt szereplője a Rádiókabarénak, és egy időben ő volt a lottózás reklámarca, továbbá polgárőrként is dolgozott, gépkocsi-tolvajokat üldözött, s a Magyar Rendőrnők Szervezete tiszteletbeli tagjának is megválasztották.
A színésznő az utóbbi tíz évben a Fogi Színház-Budapesti Bulvárszínházban játszott rendszeresen. Utolsó szerepe Gervaise nagynéni volt Louis Velle Randevú Párizsban, avagy Szenteltvíz és kokain című komédiájában, a darab tavalyi országos turnéján több ezren láthatták, júliusban, 80. születésnapján is a darabot követően köszöntötték a színpadon.
Művészi munkáját 1974-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, az érdemes művészi címet 1986-ban kapta meg.
