A kiállítás 1848. március 15-től indulva részletesen bemutatja − magyar és angol nyelven − a történelmi eseményeket és a szabadságharc legkiemelkedőbb személyiségeit. A korabeli fegyverek és ruhák nemcsak megtekinthetők, hanem közülük néhány fel, illetve ki is próbálható.
A kiállítótér egyik sarkában megelevenedik a pákozd–sukorói csatát megelőző haditanács, ahol teljes életnagyságban látható többek között Batthyány Lajos miniszterelnök és Perczel Mór honvédtábornok mása is. Egy nagy kivetítőn kisfilmként elevenedik fel a csata minden mozzanata, míg egy mozgásérzékelős videojáték segítségével bárki be is kapcsolódhat a harcokba a magyar honvédség tagjaként.
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum az Emberi Erőforrások Minisztériuma 25 millió forintos és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 50 millió forintos támogatásával nemcsak a tárlat anyagát, de a kiállítóteret is felújította.
L. Simon László kormánybiztos, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke, az NKA alelnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta: a magyar kormány számára a kultúrán belül különösen fontos a közgyűjteményi rendszer újrapozicionálása.
Emlékeztetett arra: az elmúlt években az intézmények költségvetési hátterét stabilizálták, a kulturális normatívát visszaállították, a közgyűjtemények pedig „a legjobb helyre, a településekhez kerültek”. Mint megjegyezte, a pákozdi emlékmúzeum a ritka kivételek egyike, hiszen speciális feladatai és státusza miatt egy országos közgyűjtemény, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum filiáléja lett.
Ugyanakkor L. Simon arra is rámutatott: „a múzeumi rendszer stabilizálásától még az emberek nem kezdenek el múzeumba járni”. E kultúrpolitikai és társadalmi cél megvalósításához szerinte két feladatot kell teljesíteni: egyrészt a következő négy évben végre kell hajtani a múzeumi módszertani korszerűsítési programot, ami a szakmai megújulást is segíti, másrészt olyan programokat kell beindítani, amelyek „a mai kor kihívásainak megfelelnek és képesek látványosan felvenni a versenyt a fiatalokat körülvevő színes világgal”.
