Megvan, ki kapja az „építészek Nobel-díját”

Humanitárius, innovatív és mégis hétköznapi: Ban Sigeru japán építész nyerte el a 2014-es Pritzker-díjat.

Ban két évtizede veszi ki részét a humanitárius katasztrófák következményeinek elhárításából: 1995-ben a japán Kóbéban bekövetkezett földrengés, 1994-ben a ruandai fegyveres konfliktus miatt fedél nélkül maradt menekülők számára tervezett átmeneti szállásokat. Gyakran használ kartonpapír csöveket építőanyagként, mivel könnyű őket beszerezni, szállítani, emellett víz- és tűzbiztossá tehetők.

A japán építész tevékenysége nem merül ki az átmeneti szállások megteremtésében. Az olasz L’Aquilát romba döntő 2009-es földrengést követően ideiglenes előadótermet alkotott a város zenészei számára. A Japánt megrázó 2011-es földrengés és szökőár után pedig a meglévő tömegszállások szeparálását oldotta meg, hogy a családok élvezhessenek némi magánéletet. Önkéntes humanitárius munkája mellett Ban tervezte a Pompidou Központ metzi filiáléjának épületét, amelynek tetőszerkezete különösen figyelemre méltó: fagerendákból készült hullámzó karimájának íveit egy kínai kalap ihlette.

A japán Kóbéban felépített átmeneti szállások az 1995-ös földrengés után (Fotó: MTI)

A Pritzker-díjat odaítélő zsűri kiemelte Ban páratlan érzékét az anyagok megválasztásában: „Képes meglátni a szabványelemekben és közönséges anyagokban – mint a papírhengerek, csomagolóanyagok vagy szállítókonténerek – a lehetőséget, hogy új módon alkalmazza őket.” A testület a japán Szaitamában álló Meztelen házat is megemlítette: az épület külső falai két préselt szálerősített műanyag lemezből, a belső falak nejlonszövetből készültek, ezek párhuzamosan fakeretbe illeszkednek, közöttük pedig átlátszó műanyag zsákokba töltött polietilén hab biztosítja a szigetelést. A zsákokon keresztül szórt, finom fény járja át a ház belső terét. A ház új felfogásban tálalja a szoba hagyományos fogalmát, ebből kifolyólag a család életterét.

A tokiói Függönyfal háznál Ban két emelet magas fehér függönyöket alkalmazott, amelyek tetszés szerint nyitják vagy zárják az épületet a külvilág felé. A New York-i Chelsea negyedben épített Fémredőnyös házak hasonló módon egyedülálló fém redőnyrendszerrel lettek ellátva, amely szintén zárja vagy megnyitja a lakásokat a város felé. Ban a héten éppen a New York-i házban adott interjút, amelyben elmondta, hogy miközben rengeteg megbízása van magánügyfelektől, a legfontosabbnak humanitárius tevékenységét tekinti. „Ez életem fő műve” – fogalmazott.

A papírtemplom, amely tíz évig állt szintén Kóbe városában (Fotó: MTI)

A Pritzker-díjat Ban Sigeru saját bevallása szerint egy kicsit korán érdemelte ki. „Még nem értem el eleget, ezért úgy fogadom, mint bátorítást a jövendőbeli munkámhoz” – mondta. Hozzátette: igyekszik nem túlvállalni magát, és az irodáit sem akarja bővíteni.

Ban Sigerunak Tokióban, Párizsban és New Yorkban is van irodája. Megjegyezte, hogy amíg az építészek szerencsések, hiszen olyanoknak dolgoznak, akik boldogok – mivel általában mindenki boldog, ha házat építtet –, ő viszont úgy érzi, az építészet szélesebb társadalmi szerepet játszik. „Amikor építész lettem, eléggé csalódtam a szakmában, mivel többnyire kivételezett emberek számára dolgozunk, akiknek pénzük és hatalmuk van. Arra gondoltam, hogy az építészeknek nagyobb társadalmi szerepet kell vállalniuk. Úgy gondoltam, tapasztalatunkat és tudásunkat arra fordíthatnánk, hogy segítsünk az embereknek, akiket természeti vagy ember okozta katasztrófa sújtott. Még az átmeneti szállások esetében is lehet kényelmesebb és szebb megoldásokat alkalmazni” – fogalmazott.

A Pompidou Központ metzi filiáléjának épülete a kínai kalap ihlette tetőszerkezettel (Fotó: MTI)

A kóbei földrengés után épített Papírtemploma tíz évig fennmaradt, mert a helybeliek megszerették. Végül amikor átadta a helyét egy maradandóbb anyagból épült templomnak, szétszedték, és Tajvanon építették fel újra közösségi központként. „Egy papírból készült épület is állhat hosszú ideig, mindaddig, amíg az emberek szeretik, és egy betonépület is lehet rövid életű, ahogy azt a földrengések mutatják” – fogalmazott.