Sikerdarab Móricz Zsigmond alig ismert regényeiből

Nagy sikerrel játsszák a Thália Színházban a Jelenetek 2 házasságból című előadást.

Az előadás első részében Az asszony beleszól című egyfelvonásost láthatjuk. Imre (Egri Bálint alakításában), egy fiatal bulvárújságíró a múlt század harmincas éveiben. Fiatal házasként, feleségének, Ilonkának (Sztarenki Dóra) számol be kalandjairól és arról, hogyan próbál boldogulni a válság idején. A szünet után látható Rab oroszlán szintén kétszereplős darab. Rendezője, Koltai Róbert bölcs humorral játssza el az idősödő férj szerepét, amelyet Móricz magáról mintázott. Egzaltált, intelligens, az őrület határáig féltékeny feleségét Gubás Gabi alakítja, aki ezúttal nem szépségével, hanem indulatokkal és érzelmekkel teli színészi játékával tűnik fel.

A regényeket színpadra átdolgozó B. Török Fruzsinát arról kérdeztük, miért fordult Móricz Zsigmond felé, mitől aktuálisak a múlt század közepén született művek. – Túlzás nélkül életem egyik fordulópontját jelentette, amikor Nagy Gábor irodalomtörténész ajánlására először kezembe vettem Móricz titkos naplójának első kötetét – mesélte B. Török Fruzsina. – Majd hetven éven át csak az irodalomtörténészek tudták, hogy létezik ez a napló a Petőfi Irodalmi Múzeumban, mivel a család korábban nem járult hozzá a közzétételéhez. Rám még egyetlen könyv sem gyakorolt ekkora hatást. Móricz megrázó őszinteséggel vall házassági pokláról, olyan arcpirító részletességgel beszél az érzelmi, fizikai, testi megrázkódtatásokról, ami páratlan még a napló műfajban is.

Életének azt az időszakát írja le, amikor beleszeretett Simonyi Mária színésznőbe, és ezt követően nagyjából egy év múlva felesége, Holics Janka öngyilkos lett. Maga fogalmaz így 1934-es naplóbejegyzésében: „Az asszonykérdés pedig Janka-probléma. Íme, kilenc éve meghalt, és nincs több asszonyesetem. Soha más nő nem érdekelte »elszánt poéta ceruzámat«, csak a vele való élethalálharc. Ő levonta a konzekvenciákat: én tovább vívódtam vele. Ő tett íróvá, s ő tart ma is.”

A dramaturg szerint Móricz kivételes írói nagyságát az is mutatja, hogy még ebben a magáncélra készített naplóban is kíméletlenül őszinte önmagával szemben is. A naplóból kikerekedő kegyetlen történetből kiviláglik a férfi és a nő igazsága is. Mindkettejüknek igaza van, csakhogy nincs közös nevező. Ezt a kettősséget igyekezett megmutatni a naplóból készített Napló-szilánkok című monodráma. Az előadást rendezője, Koltai Róbert a múlt héten nyolcvanadik alkalommal adta elő a Thália Színházban.

Bár a négy élő Móricz-örökös először kategorikusan elutasította, hogy színdarab készüljön a naplóból, amikor meghallgatták a végső változatot, felülbírálták döntésüket. Kolos Réka, Móricz Zsigmond unokája olyan nagyra értékelte a dramaturg munkáját, hogy maga javasolta a folytatást. Figyelmébe ajánlott két alig ismert Móricz-regényt, amelyben felcsillan a szerző kevésbé ismert humora is.

– A Rab oroszlánt és Az asszony beleszólt talán az ötvenes években adták ki utoljára, az elszánt Móricz-rajongókon kívül nem is nagyon ismeri senki – ismertette forrásait B. Török Fruzsina. – Móricz bűbájos humorral nyúl a hőseihez Az asszony beleszól című regényében, fekete humorral mutatja meg, hogyan válnak az emberi értékek, tragédiák bulvártémává. Története a harminchármas gazdasági világválság idején játszódik, főszereplője egy bulvárújságíró, aki éhbérért lót-fut egész nap a tragédiák nyomában, és attól boldog, hogy közelről láthatja a halált. Az abszurdba hajló komédián nevetve néha megijedhetünk: mindaz, amit Móricz kilencven évvel ezelőtt észrevett, ma is aktuális.

A Rab oroszlán már-már démonikus humorral ábrázolja azokat a szürreális helyzeteket, amelyekben azt láthatjuk, hogyan tépi-marja egymást két ember, akik az életük nagyobbik felét együtt töltötték – folytatta a dramaturg. – A művet tíz évvel Janka halála után írta Móricz, azt próbálta megfogalmazni benne, mit történhetett volna, ha felesége akkor nem fordít hátat az életnek. Azt láttatja, hogyan válik a szerelem emléke kínzóeszközzé, a hűtlenség gyilkos fegyverré. A helyzetek, párbeszédek kívülről szemlélve komikusak, miközben pontosan tudjuk: milyen szörnyűek, embertelenek, szinte elviselhetetlenek, ha mindezeket nekünk kell átélni.