Kemény hangú írásban vette védelmébe Hódmezővásárhelyt, vagyis a „paraszt Párizst” Ady Endre bő száz évvel ezelőtt. Mint írta, „a magyar intellektuális forradalom új sánc-helye” eleven művészeti központ, amelyen hiába is gúnyolódnak a sznob budapesti „skriblerek”. Manapság már senkinek sem jutna eszébe élcelődni az alföldi városon, az azonban mit sem változott, hogy a pezsgő kulturális élet izgalmas célponttá teszi Hódmezővásárhelyt, s nem csak regionális szinten.
A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program révén mintegy 4,2 milliárd forintból megújult kulturális főutca két évvel ezelőtti átadásával a város új mérföldkőhöz érkezett. Hódmezővásárhely immár országos szinten is kiemelkedő kulturális infrastruktúrával büszkélkedhet. A tavaly 60. évfordulóját ünneplő képzőművészeti mustra, a Vásárhelyi Őszi Tárlat és a Tornyai János Múzeumban őrzött, világhírű Kökénydombi Vénusz szobrok mellett így további attrakciókkal bővült a város kínálata.
Mint a korszakban minden intézmény, a hatvanas évektől kezdődően a Tornyai János múzeum is a megyei múzeumi szervezet részeként működött – mesélte lapunknak Nagy Imre igazgató. – A rendszerváltást követően merült fel az igény, hogy a város saját hatáskörben működtesse a múzeumot, Rapcsák András polgármester kezdeményezését azonban sem a szakemberek, sem az akkori fenntartó megyei közgyűlés nem támogatta. Lázár János folytatta elődje küzdelmét az intézményért, amely végül 2007. január 1-jével került Hódmezővásárhely városához – mesélte az igazgató. – Ezzel hét évvel előlegeztük meg azt az országos folyamatot, amelynek során a múzeumok városi fenntartásúvá váltak.
– Az átvételt követően a város két pályázatot is elnyert a múzeum és környezetének rekonstrukciójára – idézte fel a megújulás kezdeteit Nagy Imre. – Ezeknek köszönhetően a régi épületrészeket felújították, korszerű raktárbázis került kiépítésre, és az intézmény új fogadócsarnokot, portált kapott egy korábbi foghíjtelek beépítésével. A megújult terekben a megnyitó tárlat, Csernus Tibor-emlékkiállítása országos jelentőségű eseménnyé válhatott.
– A 2010-ben indított rekonstrukciós munkálatok 2012 szeptemberéig tartottak. Ez alatt a múzeum épületén kívül megújult a teljes Dr. Rapcsák András út, amely így a város kulturális főutcájává vált. Az Agora-program keretén belül visszanyerte eredeti állapotát a skandináv stílusban épült, ma már Bessenyei Ferenc nevét viselő művelődési ház, amelyet egy új épülettel is kibővítettek. Felújították az őszi tárlatoknak otthont adó Alföldi Galériát, megújult az ortodox templom, valamint a református Ótemplom, és a teljes útszakasz a forgalom elől elzárt sétálóutcává vált. A város világhírű szülöttje, Lucien Hervé fotóművész emléke előtt tiszteleg a múzeum bejáratára fókuszáló köztéri alkotás, valamint a művelődési ház falán felavatott emléktábla. A megújult kulturális negyed intézményei a csúcsszerv, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ égisze alá kerültek – összegezte a fejlesztéseket az igazgató.
– A város önkormányzata a közgyűjtemények fenntartásán túl évről évre jelentős anyagi hozzájárulással és vásárlással segíti a múzeum műtárgyállományának gyarapodását. Egy helyi adórendelet alapján adókedvezmény jár azoknak, akik műtárgyakat adományoznak vagy hangszervásárlással támogatják a városi kulturális intézményeket – folytatta Nagy Imre.
– A város közgyűlése a mindenkori múzeumigazgató munkáját segítendő egy múzeumi tanács felállításáról döntött. Ebben olyan kiváló szakemberek kaptak helyet, mint Fertőszögi Péter, a Kogart kuratóriumi elnöke, Jurecsko László, Tóth Károly, Kratochwil Mimi művészettörténészek, de a tanács tagja Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és Lázár János is. A testület, hogy a múzeum regionális, sőt országos szinten is meghatározó intézménnyé válhasson, évi két nagyszabású kiállítás megrendezésére tett javaslatot. Ezek közül ez egyik az őszi tárlathoz időzített, míg a másik tavaszi esemény. Tavaly ősszel így került sor Szalay Ferenc festőművész, a vásárhelyi iskola meghatározó alakjának gyűjteményes kiállítására.
– A tavaszi időszak tárlata Koszta József minden eddiginél nagyobb gyűjteményes kiállítása (utoljára 1948-ban rendeztek Koszta-életműtárlatot), amely március 30-án nyílt meg. A Tornyai János Múzeum, a Kogart, a Magyar Nemzeti Galéria és a szentesi Koszta József Múzeum közös tárlatán a művész több mint 150 műve látható.
– A Koszta-kiállítás megnyitása előtt három évre szóló együttműködési megállapodást írtunk alá a Kogart Galériával Ennek értelmében a következő két év tavaszán a mostani kiállításhoz hasonló nagyságrendű tárlatot rendezünk majd közösen. A Vásárhelyi Őszi Tárlathoz kapcsolódva az idén húsz éve elhunyt Németh József festőművésznek, a hódmezővásárhelyi festőiskola legmarkánsabb egyéniségének nyílik gyűjteményes emlékkiállítása – részletezte a programokat Nagy Imre igazgató.
Komoly hangsúlyt fektetnek a városban az időszaki kiállításokon túl a múzeumok közművelődési szerepére is. A rendszerváltást követően elindult egy folyamat, amelyben a múzeum a város kulturális életének egyre jelentősebb helyszínévé vált. Ennek részeként tíz évvel ezelőtt nyílt meg Hódmezővásárhelyen az ország első vidéki állandó holokausztkiállítása. Megújult továbbá a zsinagóga, amely hitéleti funkciói mellett turisztikai szerepet is betölt és kiállítóhelyként is működik.
Ezt követően, 2006-ban átadták az országosan is egyedülálló Emlékpontot, amely a város történetén keresztül tárja a látogatók elé, mit jelentett az ott élők számára a kommunizmus. Így vált teljessé a város és az ország 20. századi történelmének, a totalitárius rendszerek átfogó bemutatása.
– Nagyon szoros a kapcsolat a város kulturális intézményei és az iskolák között – fogalmazott Nagy Imre. A kultúra a napi oktatás szerves részét képezi Vásárhelyen szervezett és informális módon egyaránt. Jó példa erre, hogy valamennyi 12. évfolyam számára minden héten egy történelemórát az Emlékpontban tartanak meg. A Minden nap kultúra! programcsomagban pedig négy tematikus sétát kínálunk a fiataloknak, az óvodás korosztálytól a végzős középiskolásokig bezárólag. Ez kapcsolódik a formális oktatáshoz, ám független a tanóráktól – mondta el az igazgató.
A városrész rehabilitációja nem állt meg tehát az épületek felújításánál. A korszerű terek új tartalommal telítődnek Hódmezővásárhelyen, amelynek köszönhetően a kulturális intézmények a helyiek életének szerves részévé válhatnak már akár óvodás kortól is. A nagyszabású kiállításokkal pedig a regionális és az országos kulturális vérkeringésbe is bekapcsolódik a város.
