A Bódva holtága és a szabályozás során készült új medre által alkotott szigeten áll az 1716 és 1730 között épült barokk kastély. Építtetője L’Huillier János Ferenc volt, aki katonaként részt vett a török elleni küzdelemben, Buda visszafoglalásában, és e harcok során szerzett érdemeiért bárói címet kapott. Az építkezés befejezését követően a báró elhunyt, a díszítő munkákat már özvegye, Santa Croce Mária Magdolna készíttette.
Az épületet egykor francia jellegű barokk kert vette körül. Erről és a kastély 18. századi megjelenéséről tervek, alaprajzok és homlokzatrajzok maradtak fenn. Gróf galánthai Esterházy István ugyanis 1763–1764 között Franz Anton Dvorzaczky közreműködésével felértékeltette és felmérettette a birtokot, majd jelentős átalakításokat végeztetett a kastélyon, az emeleten reprezentatív helyiségeket alakíttatott ki.
A főleg uniós támogatásból 2009-től nemcsak a barokk kastélyépületet, hanem a csaknem 50 hektáros barokk kastélyparkot is felújították, visszaállítva a kastély környezetének szigetjellegét. A rekonstrukciónak köszönhetően ismét lenyűgöző látványt nyújt Magyarország hetedik legnagyobb kastélya helyreállított homlokzatával, rekonstruált falszíneivel, páratlan rokokó falképeivel, az 1910-ben elhelyezett kovácsoltvas főkapu pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város szimbóluma.
