Stasiország – könyv a keletnémet besúgókról

Tettesek és áldozatok visszaemlékezései segítségével idézik fel a Stasit.

Grund
2014. 04. 21. 15:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Hitler Harmadik Birodalmában egy Gestapo-ügynök jutott minden kétezer lakosra, Sztálin Szovjetuniójában egy KGB-ügynök minden ötezer-nyolcszázharminc lakosra. Az NDK-ban egy Stasi-tiszt vagy -besúgó jutott minden hatvanhárom lakosra. Az alkalmi besúgókat is beleszámítva ez az arány annyira magas, hogy egy besúgó jut minden hat és feledik állampolgárra” – hívja fel a figyelmet a megdöbbentő adatra a Stasiország lapjain az ausztrál írónő, akinek rövid időn belül már a második kötete jelenik meg az Európa Kiadónál.

A mindkét könyvet szerkesztő Elekes Dóra az MTI-nek elmondta: Funder először az 1980-as években járt Kelet-Németországban, a kilencvenes években a Berlini Szabadegyetemen tanult, majd egy német tévéállomásnál dolgozott. Ekkor kezdett érdeklődni a Stasi tevékenysége iránt, kollégái azonban próbálták lebeszélni a témáról. Ennek ellenére Funder apróhirdetéseket adott fel, hogy megtalálja az egykori tiszteket, besúgókat és áldozataikat, és meglepetésére rengetegen jelentkeztek közülük – idézte fel a szerkesztő.

Beszámolóikat Funder a saját történetébe ágyazva fűzte össze, így rajzolva ki egységes képet. Az összegyűjtött történetekből megszerkesztett, rendkívül olvasmányos kötetből – amelyet Daróczi Péter fordított magyarra – jól átjön az egykori keletnémet mentalitás, a diktatúra abszurdumai – fűzte hozzá. Elekes Dóra elmondása szerint érdekes az egykori stasisok hozzáállása is: volt, aki cinikusan, volt, aki büszke szakemberként emlékezett, más bonyolult önigazolásokat talált ki, de olyan is akadt, aki bizonygatta, hogy az NDK-ban sokkal jobb volt élni, mint a kapitalista Németországban.

Szintén a 20. századi német történelemből merít Anna Funder Amivé lettünk című regénye, amely Londonban játszódik a második világháború kitörése előtti években. Főhősei a nácizmus elől menekült német ellenállók, akik hasztalan próbálják felhívni a brit közvélemény figyelmét a Hitler jelentette veszélyre, miközben a Gestapo vadászik rájuk. A történet feszültségét az angolok értetlensége adja, hiszen az olvasó a harmincas évek Londonjának lakóival ellentétben jól tudja, mi lett a hitleri politika eredménye – jegyezte meg a szerkesztő.

Amíg az Amivé lettünk egy előretörő zsarnok okozta tragédia előérzetét idézi fel és teszi átélhetővé az irodalom eszközeivel, a Stasiország valós személyek beszámolóin keresztül tekint vissza egy bukott diktatúra mindennapjaira – vont párhuzamot a kötetek között Elekes Dóra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.