Angélique (12)
Az Angélique romantikus francia kosztümös történet, egy itthon kevésbé ismert regényfolyam adaptációja. Anne Golon ráadásul nem is elsősorban Franciahonban, hanem a briteknél volt népszerű, a mostani filmfeldolgozás mégis francia vezérlettel készült. Rendezője pedig a Yamakasi direktora, Ariel Zeitoun, aki producerként is serénykedik, bár az elmúlt évek valahogy kimaradtak neki.
Egy kényszerházasságból az elszegényedett család csodaszép lánykája és a dúsgazdag gróf mégis igaz szerelmet csihol. És amit az élet úgy hozza, hogy senki sem néz jó szemmel.
Halálos mélység (16)
Érdekesen alakult Erik Skjoldbjærg karrierje, aki 17 évvel ezelőtt „csodagyerekként” volt elkönyvelve, amikor 33 évesen megrendezte az Álmatlanságot, és rögtön utána jegyzett amerikai színészekkel léphetett ki a nemzetközi porondra. Aztán a dolgok másfele fordultak, és most hirtelen azt vehettük észre, hogy vakarnunk kell a fejünket, hogy is volt annak idején 1997-ben az Álmatlansággal.
A Halálos mélység jó lehetőség lett volna, hogy egy lélegzetelállító thrillert láthassunk, hiszen megtörtént eseményeket dolgoz fel, ráadásul a mélytengeri búvárok kalandjai a mai technikával igen látványosan követhetők nyomon. A Fejvadászok producerei és főszereplője, Aksel Hennie egy olyan összeesküvés-elmélet filmet szállítottak, amely egyrészt kellemes retróhangulatban idézi meg a nyolcvanas éveket, másrészt a hatvanas-hetvenes évek amerikai paranoiafilmjei előtt is tiszteleg.
De mit csinálnak az amerikaiak és a norvégok a hatalmas olajkészletek érdekében a tengerfenéken, és valóban csak egy maradhat?
Halhatatlan szeretők (16)
Megjelenésében és munkásságában is három évtizede Amerika különce Jim Jarmusch, aki sötét tónusú (kezdetben konkrétan fekete-fehér) filmjeiben lelki sivárságról, pusztuló társadalomról és kapcsolatokról számolt be. A Halhatatlan szeretők végső soron illeszkedik ebbe a narratívába, de Jarmusch egyúttal hatalmas vágyat érzett, hogy a mostanság tán már a zeniten túljutó és évek óta túlhájpolt vámpírtematikába is belekotnyeleskedjen.
Napjainkban játszódó filmjében vámpírok sajnálják, hogy beleragadtak véget nem érő életükbe. A rockzene és vértől betépő vámpírok elegye hihetetlen lassúsággal párosulva olyan elvont művészi vállalkozás, amely még az edzett Jarmusch-rajongóknak is kihívás lesz.
Joe (16)
Nicolas Cage-et jó sokszor eltemettük, leírtuk már, ezért az Oscar-díjas színész még egyszer utoljára (?) elhatározta, hogy bebizonyítja, múltja még mai szemmel is értékes volt, Oscar-díja pedig nem a véletlen műve. A tavaly Velencében sikerrel debütáló s ott két elismerést is begyűjtő Joe, ha nem is visszatérés, de megerősítés abban, hogy Cage leginkább aprópénzre váltotta hírnevét, s lehetett volna másképp is. A mostani exfegyenc szerep jól áll neki, mint ahogy az a példakép szerep is, amelyet egy tinédzser fiú lát benne.
A rendező, David Gordon Green hirtelen találta magát a fesztiválkörforgás élvonalában: egy évben versenyzett Berlinben és Velencében, előbbin rendezői díjat is nyert. Csoda, ha máris Al Pacinóval és Holly Hunterrel forgatja a következő filmjét?
Úgy tűnik, immár nem telhet el hét új francia mozibemutató nélkül. Ezúttal a hangzatos Saint-Tropez lehet a hívószó a nézőknek, amely magában hordozza a napsütést, gazdagságot, pompát és csillogást. A több szálon futó cselekmény ugyan összefut a Riviérán, de két évet és több helyszínt ölel át, köszönhetően két testvérnek, akik semmiben sem hasonlítanak egymásra, ám a család hívószavát meghallják egy esküvő és egy temetés kapcsán: egyikük feleségét temeti, másikuk lányát házasítja ki.
Igaz, már 72 éves, de a film forgatókönyvíró-rendezője az a Danièle Thompson, aki korábban direktorként a Félix és Rose-t jegyezte, íróként pedig Oscarra is jelölték a Sógorok, sógornőkért, és nemzedékek áldják a nevét a Házibuli és a Jákob rabbi kalandjai című kultdarabok megírásáért.Transzcendens (16)
Johnny Depp ugyan az elmúlt években mintha célt tévesztett volna, de azért még mindig az Olimposz csúcsán jegyzik. Sokak szerint a Transzcendenssel ismét visszatérhet a sikersztrádára, és a történet alapján ez egyáltalán nem lehetetlen.
Az utópikus sci-fiben Depp a mesterséges intelligencia után kutató elkötelezett tudóst játszik, aki egy ellene elkövetett merénylet után maga lesz a mesterséges intelligencia agya, s messzebb merészkedik, mint az életben bármikor mert volna. Az Eredetért Oscar-díjban részesülő Wally Pfisternek is tűzkeresztség lesz a Transzcendens: a remek operatőr ezzel a filmmel kezdi rendezői karrierjét. Depp mellett Rebecca Hall, Morgan Freeman, Cillian Murphy, Paul Bettany erősíti a szereposztást a Transzcendensben.
