Turbo: barangolás az öt testőr világába

Pentagram címmel harmadik nagylemezével rukkolt elő a napokban az ösztönös rockzenét pengető Turbo zenekar.

A korábbiakhoz képest rövidebb idő alatt születtek, de annál kedvesebb lurkók a Pentagram dalai – sommázza bevezetőjében új, most debütáló albumukat a Turbo zenekar énekese, Tanka Balázs. A harmadik korong valóban tekinthető egyfajta „szerelemgyereknek”, hiszen a keményebb hangzásvilág mellett könnyeden és andalítóan lágy, pszichedelikus elemekkel tarkítják a képzeletben egy hajfonatba csúszó tizenkét nótát. Balázs a műhelymunkáról szólva elárulja, hogy jelen esetben az idő nem is igazán számított, és belülről megélve kicsit olyan érzés, mintha kiszakadt volna belőlük az egész korong.

A kilenc éve alakult zenekar egyébként szemmel láthatóan lépked előre. Legutóbb még az új generációs magyar rockzene kilátásairól beszélgettünk, az olykor a munka miatt a szélrózsa minden irányába szétfutó csapat azonban bizonyította, bőven van létjogosultsága az ösztönös erőből építkező rockzenének. „Szeretek abban a meggyőződésben élni, hogy mi még amolyan kamasz zenekar vagyunk, de azt hiszem, az együtt töltött évek lassan középkorúvá érlelnek minket” – mondja Balázs, aki azt is elárulja, hogy az albumban még maradtak olyan témák, amelyek majd a jövőben forrnak ki igazán. Ha pedig témák, kíváncsi voltam, miért is a Pentagram albumcím mellett döntöttek, ami valljuk be, hordoz némi provokációt magában. Balázs szerint nem ez volt az elsődleges cél, de az igaz, hogy a címadással fel lehet csigázni az embereket, mondván, mindenkit izgat, vajon mi lapul egy ilyen cím mögött.

A Turbo – az énekes szerint – egyébként amolyan öt muskétásként üzemel, közösen alkotnak, közösen, demokratikusan döntenek mindenről. Ez a felállás azért tűnhet picit furcsának, mert a bandák többsége – ahogy azt az érintettek meg szokták említeni – korántsem ebben a szellemben működik. Az persze kicsit sarkított megállapítás, hogy egy zenekar inkább diktatórikus, de általában van egy frontember, aki dönt a dolgokról. „Na, nálunk ilyen nincs, mármint igazából nem tudnék kiemelni senkit, akire azt mondhatnánk, hogy akkor ő a frontemberünk. Ha mégis ki kellene valakit emelni, azt mondanám, hogy a szólógitárosunk, Vigh Dávid bizonyos szempontból megfelelne ennek a konvencionális definíciónak” – meséli Tanka Balázs. Szerinte egyébként pont ennek köszönhető az is, hogy kompromisszumok nélküli muzsikát tudnak játszani.

A távlati tervekről szólva Balázs úgy véli, még sok van a zenekarban, többek között egy (jó pár éve beígért) akusztikus lemez, vagy egy dupla bakelit. Az azonban biztos, hogy a Tanka Balázs (ének), Vigh David (gitár), Dure (billentyű), Jero (basszus) és Delov Jávor (dob) kvintett pénteken este a budapesti Akváriumban ad lemezbemutató koncertet. Aki pedig szorosabb emberfogásban követné a srácokat, az itt megteheti.