Kétségtelen, hogy ezeket az alkotásokat a keresztény gyülekezetek is segítik kommunikációjukkal, a sajtó pedig minduntalan emlékeztet rá, hogy az amerikaiak 37 százaléka hetente vesz részt valamilyen vallási szertartáson, ez pedig mintegy 116 milliós potenciális célközönséget jelent.
A három vallásos film mindegyike alacsony költségvetéssel készült, nem elsősorban látványukkal és sztárokkal, hanem sokkal inkább üzenetével, mondanivalójával akarta a közönséget a filmszínházakba csalogatni.
A vallásos mozik zajos sikere ismét ráirányította a figyelmet a filmkínálat egysíkúságára, valamint a különlegesebb preferenciák kiszolgálásában rejlő lehetőségekre.
Az amerikai stúdiók legutóbb 2004-ben Mel Gibson A Passiójával, valamint a Narnia-trilógiával (2005–2010) igyekeztek kiszolgálni a keresztény közösségeket, a mostani sikerek viszont a hírek szerint újabb követőket ösztönözhetnek.
A hét végén jelentették be ugyanis, hogy az Isten fia két producerének, Mark Burnettnek és Roma Downeynak a bábáskodásával elkészítik a legendás Ben Hur remake-jét. A folyamatot nyilvánvalóan katalizálja, hogy még a stúdiókeretek között készült és a vallásos körökben meglehetősen megosztó, nagyszabású Noé is 320 millió dolláros bevételt ért el világszerte.Lew Wallace regényének legújabb hollywoodi feldolgozását a kazah–orosz Timur Bekmambetov fogja rendezni, aki elsősorban a hit természetére koncentrál majd. Az 1959-ben 11 Oscar-díjjal jutalmazott filmhez képest sokkal jobban ragaszkodnak majd a regényhez, s a júdeai Ben Hur-történettel párhuzamosan bemutatják Jézus Krisztus történetét is, valamint az egész film sokkal hitvezéreltebb lesz a Charlton Heston-opushoz képest.
Az alkotók szándéka szerint így egyrészt jobban kiszolgálják majd a hívő nézőket, másrészt megismertethetik a fiatalabb közönséget a klasszikus Ben Hur-történettel.
