A nyugat-lengyelországi Glogówból származó leletet 1987 októberében két helyi lakos találta egy fából készült hordóban. A kincset valószínűleg 1210 és 1215 között rejtették el − mondta Leszek Lenarczyk, a Glogówi Régészeti-Történeti Múzeum igazgatója a pénteki megnyitót megelőző sajtótájékoztatón.
Hozzátette: az összesen majdnem 7 kilogramm súlyú nemesfém lelet − több mint 20 ezer érem, több ezer töredék, hét ezüstrúd és egy ezüströg − Európa legnagyobb középkori kincsei közé tartozik.
Az érmek között a lengyel darabok dominálnak, néhány példány kizárólag ebből a leletből ismert. A legrégebbi érmék a XI. és XII. század fordulójából származnak. A glogówi kincs című kiállítást első alkalommal 1994-ben nyitották meg a helyi múzeumban.
Lengyelországon belüli körútja során több mint ötvenezer érdeklődő láthatta, külföldön eddig csak Vilniusban mutatták be − mondta Leszek Lenarczyk.
Angi János, a debreceni Déri Múzeum igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: a glogówi kincset bemutató tárlattal egy időben bemutatják Déri Frigyes numizmatikai gyűjteményéből az Árpád-ház uralkodóinak féltve őrzött vereteit is.
A látogató végigkövetheti a magyar címer kialakulásának folyamatát, amelynek ősi elemei, a kettős kereszt és a sávokkal osztott címer a korai pénzeken tűnnek fel először.
A kiállításon látható Szent István király híres, dupla súlyban vert dénárja, amelyből Magyarországon csupán még egy példány ismeretes, amelyet a nemzeti múzeum őriz.
Ugyancsak megtekinthető a Déri Múzeumban a közönség által még soha nem látott, Nyírmártonfalva-Gúth határában talált kincslelet: 1959-ben a gúthi erdészet csemetéskertjének kapálása közben 105 darab érme került elő, később − korszerű kutatóeszközökkel − további 27 érmét találtak a szakemberek.
A XIII. századból származó, Karintia és Krajna területén készített jó minőségű ezüstdénárokat tartalmazó kincslelet jól megvilágítja a tatárjárás előtti évtizedek magyarországi pénzforgalmát − jegyezte meg Angi János.
