Felavatták Rajz János emléktábláját

Emléktáblát avattak Rajz János Kossuth-díjas színművész tiszteletére Budapesten.

Grund
2014. 05. 22. 9:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Úgy emlékszünk rá, mint a melegszívű öregemberre, az Égigérő fű Poldi bácsijára, aki póztalan humorával maradandót nyújtott filmjeiben” – idézte fel a színész alakját Csomós Miklós főpolgármester-helyettes az emléktábla avatásakor.

A kollégák részéről beszédet mondott Detre Annamária, aki felidézte a művész legemlékezetesebb alakításait, figuráit, filmjeit, köztük a Palacsintás királyt, A beszélő köntöst és a 48 éven át a Magyar Rádióban sugárzott rádiós szappanopera, a Szabó család jól ismert Szabó bácsiját. „Rajz János munkáját az alázat és koncentráltság jellemezte, ezt a fontos üzenetet kell meghallania, ezt a tudást kell tovább vinnie a felnövő nemzedéknek” – mondta.

Rajz János 1907. február 13-án született Budapesten. Először 15 éves korában lépett színpadra a debreceni társulatnál, ezt követően hosszú évekig Pécsett, majd Szegeden szerepelt, ahol operettek táncos-komikusaként ismerték és szerették meg.

Kiss Manyihoz, Dajka Margithoz, Rátkay Mártonhoz hasonlóan ő is a könnyű műfaj felől érkezett és vált igazi jellemszínésszé. 1951-ben szerződött a Vígszínházhoz, a következő évben a Nemzetihez, és ettől kezdve nyugdíjazásáig az ország első társulatának tagja maradt.

Ő volt a színpadon a csöndes, kötelességtudó, mégis öntudatos kisember. A Nemzetiben játszotta a Dudást a Szentivánéji álomban, a Kikiáltót a Marat halálában, Harpagont a Fösvényben, Corvinót a Volponéban. 
Számtalan sikeres filmje közül a Dollárpapa címszerepe a legemlékezetesebb, de a Gázolás altisztje, a Vasvirág öreg koldusa, avagy a Liliomfi dadogós csendőrjeként is emlékezhetnek rá a nézők.

Nyugdíjba vonulásakor alapítványt hozott létre, amely minden évben a Nemzeti Színház társulatának egy-egy tehetséges fiatal női és férfi tagját támogatja. A díj rangját a művésztársak ítélete adja, igazi erkölcsi elismerést jelentve a kitüntetettek számára.

Munkásságát 1957-ben Jászai Mari-díjjal, 1958-ban Kossuth-díjjal, 1973-ban kiváló művészi címmel ismerték el. Rajz János 1981. július 20-án halt meg.

Emléktábláját Stremeny Géza szobrászművész készítette és a Fővárosi Önkormányzat állíttatta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.