Gaál Franciska az első magyar színházi személyiség, akit bemutatnak a moszkvai Bahrusin Színháztörténeti Múzeumban, a rá emlékező kiállításon. A magyar színésznő filmjeire mindig megteltek a mozik a volt Szovjetunióban, az 1930-as 1940-es években szabályos kultusza volt.
A szovjet nézők imádták és még ma is sokan nagy szeretettel emlékeznek rá − nyilatkozta a távirati irodának Dmitrij Rogyionov, a világ legnagyobb színházi múzeumának igazgatója a Halló, itt vagyok! címmel rendezett kiállítás pénteki megnyitóját követően. Hozzátette, hogy Geréb Anna magyar színháztörténész Gaál Franciskáról szóló könyve is az ő közreműködésükkel jelent meg orosz fordításban.
Geréb Anna szerint pontosan nem tudni, miért feledték el Magyarországon Gaál Franciskát − aki valaha hatalmas népszerűségnek örvendett a Szovjetunióban −, hiszen az 1903-ban Budapesten született színésznő az 1920-as években fellépett a fővárosi teátrumokban is, majd az 1930-as években a hangos filmekben is szerepelt, igaz, nem magyar nyelvűekben.
A színésznő néhány középszerű hollywoodi moziban is játszott, de a sikert német alkotások hozták meg neki. Így vált ismertté a Szovjetunióban is, hiszen az 1930-as években egy velencei nemzetközi filmvásáron, amelyen részt vett az akkori szovjet kultuszminiszter is, bemutatták Gaál Franciska szereplésével készült egyik alkotást.
Annyira megtetszett a szovjet miniszternek a színésznő szereplése, hogy három filmjét is megvette forgalmazásra.A Szovjetunióban annak idején nagyon kevés külföldi filmet vetítettek. A nézők nem láthatták Marlene Dietrichet, vagy Greta Garbót, de Gaál Franciskát igen.
Ezzel magyarázható, hogy a mai napig fantasztikus sikere van Oroszországban − mondta Geréb Anna.
Három felvételét ma is forgalmazzák, és nincs év, hogy ne vetítenék valamelyiket az orosz tévében, vagy hogy ne készítenének róla dokumentumfilmet. Ráadásul csak a Szovjetunióban jelent meg eddig róla könyv.
Baranyi András, a Balassi Bálint Intézet Moszkvai Magyar Kulturális Központjának igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a Gaál Franciskára emlékező kiállítás június 30-áig megtekinthető, tehát a Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál ideje alatt (június 19. és 28. között) is látható lesz. (A moszkvai filmes mustra éppúgy A kategóriás besorolású, mint a berlini vagy a ma este záruló cannes-i – a szerk.)
A moszkvai kulturális központban emellett filmbemutatókat is terveznek, a színésznő hét filmjét fogják levetíteni júniusban.
A Magyarországom elfeledett, de a Szovjetunióban imádott színésznő fotóit, személyes tárgyait, a Paramount és az MGM filmstúdiók reklámanyagait is elhozták a moszkvai kiállításra.
Az anyagot a magyar közönség először 2009-ben, a miskolci Jameson CineFest CineClassics programjában láthatta, majd a kiállítás Londonban mutatkozott be nagy sikerrel.
A mostani eseményre Natasa Búza szakértő, a hagyaték gondozója, valamint Muszatics Péter, a CineClassics kurátora is Moszkvába érkezett.
Gaál Franciska 1903-ban született Budapesten. 1920-tól a fővárosi színházak sztárja volt (Molnár Ferenc például neki, sőt lényegében rá írta legendás egyfelvonásosát, Az ibolyát), majd 1932-től Berlinben és Bécsben lett a legnépszerűbb moziszínésznők egyike.A 30-as évek végén Hollywoodba ment, és zsinórban eljátszott három főszerepet, A Karib-tenger kalózaira nagyon hasonlító Buccaneerben a legendás Cecil B. DeMille rendezésében, a Párizsi nászútban meg Bing Crosby partnernőjeként.
1941-ben azonban rossz döntést hozott: hazajött Magyarországra – talán azért, hogy a családját megmentse.
1945 után egykori anyaszínházában, a Vígszínházban lépett fel újból, ám valójában egy vágy hajtotta csak: visszajutni Hollywoodba. Erre 1947-ben lett alkalma, de már későn.
Magányosan, kifosztva, betegen tengődött, 1973-ban halt meg egy New York-i szegénykórházban.
