Tájékoztatásuk szerint a korszerű, interaktív, a maga nemében egyedülálló turisztikai központ helyet ad majd egy regionális kiállítótérnek, amelyben időszakos kiállítótermeket, egyben multifunkcionális rendezvénytereket is kínálnak. Ezekben különleges, jelentős érdeklődésre számot tartó kiállítások kaphatnak helyet.
A három kiállítótér közül az elsőben a középkori latin kereszténység képi kultúrájába tekinthetnek be az érdeklődők a Kép és kereszténység – Vizuális médiumok a középkorban című tárlat segítségével. Ebben az időszakban a képek túlnyomó többségének funkcióját a keresztény vallás igényei és céljai határozták meg, kimondottan világi céllal kevés mű született, a művészet a művészetért fogalma pedig ismeretlen volt. A képek ezt a vallási funkciót változatos anyagi hordozókon keresztül töltötték be. A vászonra festett, bekeretezett olajfestmény, amelyet az újkortól kezdve magával a képpel azonosítanak, csak 1500 körül kezdett elterjedni.
A második tárlat a Pannonhalmi Főapátság műgyűjteményének rejtett kincsei közé kalauzolja a látogatót, a nagyközönség által eddig szinte soha nem látott festmények, ötvösművek, textíliák, házi oltárok bemutatása révén. A több mint száz tételből álló gyűjtemény egyik legértékesebb darabja az 1482-ből származó, aranyozott ezüstből készült, sodronyzománccal díszített, a 19. század második felében átalakított Mátyás-kehely.
Harmadik állandó kiállításuk Pannónia szőlőskertje címmel Pannonhalma monostori szőlő- és borkultúráját mutatja be a major hatszáz méter hosszú pincerendszerében, tárgyi eszközökkel, fotókkal, írásos dokumentumok reprodukcióival, interaktív eszközökkel szemléltetik a gyártás folyamatát, külön teret szentelve a szerzetesi borfogyasztás, a borkóstolás, a kádármesterség témájának.
Az 1,4 milliárd forintból megújuló, addig üresen álló és omladozó majorsági épület rehabilitációja november végén kezdődött el.
