Ilyennek látják a formatervezők a jövőt

Két magyar versenyzőt is beválogatták a Design Lab verseny harmadik fordulójába. Ötletek a Millenárison.

Son
2014. 05. 20. 14:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A több mint száz éves múltra visszatekintő Electrolux tizenkét évvel ezelőtt indította el Design Lab versenyét az innováció és a fenntarthatóság jegyében, mindezt azért, hogy megismerjék a jövő dizájnerei hogyan is látják a jövő háztartási gépeit, a felmerülő problémákra milyen megoldásokat javasolnak. A szakmai minőség érdekében a versenyre kizárólag a meghívott nemzetközi egyetemek fiatal formatervezői és még tanuló diákjai jelentkezhetnek. Az Electrolux Design Lab pályázata jelentős segítséget ad a pályakezdő fiataloknak: a versenyt kiemelt figyelemmel kíséri a szakma, legjobb pályaművek felkerülnek a Design Lab weboldalára, és a legizgalmasabb munkák a vezető dizájn- és életmód újságok hasábjain is helyet kapnak. A győztes tervező a pénzdíjazás mellett hat hónapos fizetett gyakornoki állást kap az Electrolux egyik globális tervezőközpontjában.

Az első verseny döntőjének 2003-ban Budapest adott otthont, rögtön magyar nyertest hirdettek. Cosovan Tamás és Hosszú Gergely, akik jelenleg a háromszoros Red Dot-díjas Co & Co Designcommunications tervezői, még egyetemistaként érdemelték ki az elismerést: felhasználóbarát-központúság kategóriában nyertek lehajtható főzőlap koncepciójukkal. A pályázat történetében számos magyar siker született még: 2007-ben Szabó Levente E-wash elnevezésű pályaművével nyert. 2008-ban Püspöki Apor (MOME) és Sáfrány Attila (MOME) bekerült a döntőbe a legjobb 8 közé. 2011-ben Miklósi Ádám (NYME, Alkalmazott Művészeti Intézet) a sous vide sütést forradalmasító ötletével bekerült a döntőbe a legjobb tíz közé. Miklósi koncepciójának köszönheti jelenlegi munkáját: rá Svájcban figyelt fel egy fejlesztő csapat és hívta meg az induló projektjük tervezésébe. 2012-ben Szabó-Demény Ádám (Miskolci Egyetem) az elődöntő legjobb 80 pályázója között végzett. Tavaly pedig Csernátory Fanni Sea Breeze nevű tengervíz használatán alapuló víz- és légtisztító megoldását a legjobb húsz között prezentálhatta tavaly Stockholmban.

Bár a pályázók a jövőbe mutató megoldásokat kínálnak, de ötleteikkel a modern társadalom már ma is érezhető kihívásaira reagálnak. Olyan pályamunkákat várnak a versenyzőktől, amelyek az egyszerű, innovatív, idő- és energiatakarékos, egészséges, praktikus és szórakoztató városi életet szolgálják. Nem szabnak határt a kreativitásnak, a hangsúly a tervezőkön van. Az elmúlt években az urbanizáció, a mobilitás, a környezetszennyezés, az egészségtelen környezet problémáira adott válaszokra volt kíváncsi a neves svéd cég.

Ebben az évben a terveket a közösségi főzés, a friss levegő vagy a tiszta otthon témakörében készíthették el a versenyzők, összesen 1700-an próbálkoztak meg a feladattal. A legjobb 100+ koncepció közül a szakértők és közönség szavazatai hetven pályázót juttattak a harmadik fordulóba, köztük Kovács Apor és Koczka Kristóf ötletét.

Kovács Aport a Duna-deltánál tett kirándulás inspirálta: az esőzések miatt megemelkedett vízszint elárasztotta a fás, bokros területet, a hordalékkal együtt pedig a növényzeten fennakadtak a víz sodorta műanyag palackok is. „Szomorú volt látni és belegondolni, hogy, ha a Duna visszahúzódik, ott a szárazföld tele lesz PET palackokkal. Reménykedem, hogy a jövőben lesz megoldás, hogy ezt a sok műanyagot, újra fel tudjuk használni, és ne kelljen ahhoz Kínába szállítani, hogy ruhát készíthessünk belőle” – mondta el ötletéről a fiatal tervező a pályázat és a hozzá kapcsolódó kiállítás keddi sajtótájékoztatóján.

A PET projekt nemcsak a hulladékkezelés problémáját oldhatja meg, de új divatot is teremthet majd mondjuk 2025-ben. Apor háztartási gépének segítségével használt PET-palackokból saját igényeinkre szabott ruhadarabokat lehetne otthon előállítani. A másik magyar induló, Koczka Kristóf intelligens fűszernövény inkubátort álmodott meg.  A Spic= a gyógynövények jótékony hatására fókuszál, a komposztrendszeren alapuló gép adatokat gyűjt rólunk és környezetünkről, miközben megtermeli azokat a gyógy- és fűszernövényeket amelyekre szervezetünknek a legnagyobb szüksége van. Koczka Kristóf olyan jövőképet vizionált a tervezéskor, amelyben a technológia az élő környezettel együttműködve nem csupán az ember kényelmét, de valódi szükségleteit is segíti.

A fiúknak június 15-éig van idejük, hogy továbbfejlesszék ötletüket. Ezek onnantól kezdve elérhetőek lesznek  lesznek elérhetők a pályázat weboldalán, ahol június 15-e és 28-a között szavazhat majd a közönség a legjobbnak ítélt projektekre.

A Millenáris Parkban kedden megnyílt szabadtéri plakátkiállításon az említett tervek mellett az elmúlt tizenkét év legizgalmasabb ötleteit is meg lehet ismerni. Képzeljük csak el milyen lenne, ha reggelente nem kéne a kotyogóval vacakolni, mert a személyre szabott működő kávéfőző – amely kézlenyomat alapján azonosítja be használóját – elintéz helyettünk mindent. Munkába menet elég lenne aromaterápiás nyakékünket magunkra aggatni, amely nem elég, hogy a levegőt is tisztítja, a stresszt is oldja. A tápanyagmérő és az ízjelző használatával bárki bioguruvá válhat saját konyhájában, de ha épp úgy hozza a kedve zeneszerzővé is avanzsálhat, csak elő kell kapnia az intelligens tányérját, amellyel minden ételt zenei hanggá alakíthat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.