Carl Palmer tizennyolc évesen már rocktörténeti jelentőségű amerikai turnén vett részt többek között Jimmy Hendrix és a Greatful Dead társaságában. Akkor sem volt sokkal idősebb koncertjei átlagközönségénél, amikor 1970-ben Keith Emerson és Greg Lake társaságában megalapította a rockzene történetének egyik legfontosabb zenekarát.
Az Emerson, Lake & Palmer néven világhírűvé vált stílusteremtő trióval saját szerzeményeik mellett Bartók Béla, Muszorgszkij, Prokofjev és Bach műveit is feldolgozták. A rétegzenének számító progresszív rock műfajban alkotó hármas kivételes tehetségét milliós példányszámban eladott lemezek bizonyítják, egyértelmű példával szolgálva arra, hogy nem csak az igénytelen, vásári popzenének lehet piaca.
Az ELP tíz évig maradt együtt, bár az alapító zenészek később is dolgoztak egymással, sőt néhány évvel később nagy sikerű „posztumusz” lemezt is készítettek. Carl Palmer a progresszív rock legkiválóbb előadóiból létrehozott Asia nevű szupercsapat dobosaként folytatta sikerszériáját.
Az Asia alapítójaként 1981-től a mai napig koncertezik az azóta számos tagcserén átesett bandával, amely mára az ELP-korszak sikereihez mérhető rajongással övezett kultegyüttessé vált. Minden évben több hetet játszanak, koncerteznek együtt, a fennmaradó időben a banda minden tagja a saját zenei útját járja.– Idén júniusban két koncertünk lesz az Asiával az Egyesült Királyságban, utána következnek a japán fellépések. Ezután ismét a Carl Palmer ELP Legacy jön – ismertette nyári terveit a dobok varázslója, majd hozzátette: júliusban tehát a Legacyval turnéznak tíz napot – fesztiválokon lépnek fel, utána pár hétig pihen. Októberben ismét az Asiával koncerteznek, november végén pedig a Legacy amerikai koncertsorozata következik.
– Úgy tűnik, sosem fárad el, ha a zenéről van szó – válaszoltam meglepetten a zsúfolt program hallatán, mire a hatvanas évei derekán járó dobos magától értetődő természetességgel tette hozzá: „Engem sosem fáraszt a játék, ez az életem.”
Palmer munkabírását jelzi, hogy a tavasz jelentős részét tematikus, zenei hajóutakon töltötte – természetesen munkával. Luxushajókra szervezett koncerttúrákon szórakoztatta közönségét a Karib-tenger habjain.
– Ezek nagyon sikeres utak. A nagy érdeklődés miatt idén kétszer akkora hajókat foglaltak le a szervezők, mint tavaly – mondta a dobos. – Az egyik ilyen projekt a Monsters of Rock Cruise volt olyan bandákkal, mint a Cinderella vagy a Tesla. Ezt a The Moody Blues Cruise követte az ELP Legacyval és Roger Daltrey-vel. A karib-tengeri hajótúrák sorát a Cruise to The Edge pop-rock stílusú koncertsorozattal folytattam. Nagyon szeretem ezt a munkát. Öt nap alatt kétszer játszottam, a fennmaradó időben pedig rengeteg érdekes, kellemes embert ismertem meg – mesélte.
Carl Palmer, aki a dobjátékot már-már műfajtól független szintre emelte, hiszen a Twist of the Wrist című műsorában a technika segítségével látványos vizuális effektusokká alakítja a ritmusokat, minden zenei stílusban otthonosan mozog, a progresszív rocktól a heavy metálig. Ennek ellenére sem lett hűtlen ahhoz a zenei világhoz, amelynek révén először lépte át a világhír kapuját.
Legújabb csapatával, amellyel hétfőn este az A38 hajón is hallható ELP Legacy – Emerson, Lake and Palmer-örökség – című műsort létrehozta, nem egyszerűen újrajátsszák a régi szerzeményeket. Az eredetileg billentyűs, orgona-, illetve szintetizátorszólamokra épülő ELP-szerzeményeket Simon Fitzparick, a kiváló basszusgitáros és Paul Bielatowitz briliáns gitárjátéka révén autentikus, mégis mai hangzásban játsszák el.
– Nagyon szeretem azt a klubot, azt hiszem, három-négyszer is játszottam már ott – vágta rá a világ egyik legjobb dobosa, amikor megkérdeztem tőle, rémlik-e neki az a hely, ahol Budapesten játszani fog. Szinte folyamatosan járja a világot, megtisztelő budapesti helyismerete is azt jelzi, fővárosunk valóban jelentős helyet foglal el a világ koncertpalettáján.
Telefonbeszélgetésünk idején Carl Palmer épp Portugáliában lépett fel. Hozzánk Bécsből érkeznek, majd további négy-öt országban adják elő az ELP Legacy – ELP-örökség elnevezésű műsorukat.
– A közönség Bach, Leonard Bernstein, illetve Wagner műveinek feldolgozása mellett hallhatja majd Muszorgszkij Egy kiállítás képei című szerzeményének Carl Palmer-féle változatát is. Az ELP-rajongók biztosan örülni fognak az örökség olyan klasszikus darabjainak is, mint a Tarkus vagy a Knife-Edge újraértelmezett előadása – mesélt a programról Palmer.Amikor megkérdeztem, miért nem billentyűst választott a Legacy-trióba, hiszen az akkor úttörőnek számító szintetizátorhang meghatározta az ELP eredeti zenei világát, Palmer két érvvel is szolgált döntése mellett.
– A gitárhangzás miatt keményebben, kicsit nyersebb hangzással játszhatjuk az ELP-számokat, mint ahogy azok eredetileg szóltak. Ez a rockos hangvétel ma már közelebb áll hozzám. Paul képességeiről pedig elég annyit mondanom, ha az ELP idején ismertünk volna hozzá hasonló gitárost, biztos, hogy az alapító tagok között lett volna – mondta.
– Az ELP-örökség, úgy tűnik, ma is hatalmas értéknek számít, hiszen nemcsak élőben járjuk vele a világot, hanem az erről készült felvételekre is nagy az igény – folytatta a korszakalkotó dobos. – Márciusban fejeztük be a Carl Palmer’s ELP Legacy munkáját dokumentáló DVD-t. Sikeresnek bizonyult dupla albumom is, amely nagyjából az életem történetét mutatja be. Ezen több korai Emerson, Lake & Palmer produkció mellett Mike Oldfielddel készített számaink és több, a Buddy Rich Orchestrával létrehozott felvétel is hallható. Az Egy kiállítás képei című klasszikus Muszorgszkij-zenemű feldolgozása pedig a jelenlegi ELP Legacy előadásában hallható a dupla albumon. Viszlát Budapesten! – köszönt el a dobos legenda.
