Parillák Gabriella, a nyíregyházi polgármesteri hivatal sajtófőnöke elmondta: a honfoglalók ível pengéjű félelmetes fegyverére, a szablyára emlékező rendezvény keretében a budapesti Hadtörténeti Intézet, a zalaegerszegi Göcseji, a pécsi Janus Pannonius, a kecskeméti Katona József, a szolnoki Damjanich János, a debreceni Déri és a helyi Jósa András Múzeum, valamint a Magyar Szablyavívó Iskola vezetői együttműködési megállapodást kötnek.
A szerződés alapján az intézmények közösen kezdeményezik majd az Országgyűlésnél, hogy május 3-át nyilvánítsák a magyar kard napjának, amelyet most egyelőre \"félhivatalosan\" ünnepelnek a hagyományőrzők.
A nyíregyházi ünnepség vasárnap 15.30 órakor kezdődik a városháza előtti Kossuth Lajos téren, ahol a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandárjának zenekara ad térzenét. A katonazenekar már szombaton reggel \"vendégcsalogató\" térzenét ad a Jósa András Múzeum épülete előtt és a város különböző pontjain, hogy felhívja a helyiek figyelmét a kard napja rendezvényére.
Az ünnepségre érkezőket a lövészdandár, valamint az egykori kassai honvéd huszárezred hagyományőrzői fogadják, majd a Himnusz elhangzása után Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere, Pézsa Tibor olimpiai és világbajnok kardvívó, Máday Norbert, a Magyar Szablyavívó Iskola alapítója, valamint Bene János, a Jósa András Múzeum igazgatója mond köszöntőt.
A rendezvényen adják át a nyíregyházi Simonyi Óbester Magyar Szablyavívó Iskola növendékeinek zászlóját és díszszablyáját, amelyet a helyi egyházak vezetői szentelnek fel.
A szablyavívó iskolások bemutatója előtt a katonák egykori verbunkos táncát a Igrice Együttes tagjai járják el, utána a városháza Krúdy Gyula Termében vívástörténeti kiállítást nyitnak.
Parillák Gabriella megemlítette: Nyíregyháza egykor igazi katonaváros volt, laktanyáiban több fegyvernem tagjai szolgáltak, kardforgató huszárezrede pedig számos háborús csatában szerzett dicsőséget a magyar honvédségnek.
