Kayhan Karhol csodagyerekként kezdte zenei pályafutását. Hétéves korában kezdett tanulni hangszerén, a kamáncsén, 13 évesen már az Iráni Rádió és Televízió Nemzeti Zenekarának tagja volt. Öt évet töltött a zenekarnál, majd tudását tovább bővítendő, különböző régiók dialektusait tanulmányozta.
A perzsa mellett származásából adódóan a kurd zenéből is sokat tanult, hiszen a két kultúrát legalább ugyanannyi köti össze, mint amennyi elválasztja. Az iszlám forradalom után − amikor sok egyetemet zártak be évekre −, elhagyta Iránt. Több nyugati országban élt, így Kanadában is, ahol az ottawai Carleton Egyetemen tanult zeneszerzést. Elsősorban nem politikai okok miatt döntött a távozás mellett, hanem mert folyatni akarta zenei tanulmányait.
Kiemelkedő tehetségére akkor figyelt fel a nyugati világ, amikor a csellista Yo-Yo Ma által alapított Silk Road Project tagja lett. A projekt kamarazenekarával, a Silk Road Ensemble-lel a világ legfontosabb színpadain lépett a közönség elé.
A Masters of Persian Musicban Irán legismertebb énekeseivel – Mohammad Reza Shajariannal, Shahram Nazerivel – játszott együtt és komponált számukra műveket. 1991-ben Dastan néven megalapította híressé vált, iráni klasszikus zenét játszó együttesét, majd 1997-ben Sudzsát Khán indiai szitármesterrel és egy tablással kiegészülve elíndította a Ghazal formációt.
Zeneszerzőként filmekhez és tévésorozatokhoz komponált muzsikát, a Francis Ford Coppola rendezte Youth Without Youth című film zenéjén Osvaldo Golijovval dolgozott együtt. Három albuma – a Faryad, a Without You és a The Rain – is Grammy-jelölést kapott, melyből az utóbbi lemez az iráni és az indiai zenei kultúra különleges fúziója.
Legutóbb 2011-ben járt hazánkban, akkor egy tradicionális, korunk legkiválóbb perzsa zenészeiből álló együttes kísérte el. A Művészetek Palotájában (Müpa) a baglamán játszó Erdal Erzincan lesz a partnere, akinek személyében Karhol remek társra talált.
Mindketten szívesen kalandoznak az általuk képviselt stílus határmezsgyéin, egy pillanatra sem tévesztve szem elől a tradíciók tiszteletét. Ebben a szellemiségben készült el második lemezük is, melynek egyik vezérfonala, hogy a hagyomány ismerete és tisztelete sem zárja ki az újraértelmezés lehetőségét.
Az eksztatikus szólók, az áramló kreatív energiák és a messzire mutató zenei ívek mágiája szabadul majd el a Müpa Fesztivál Színházában is.