Magyarország a cseh–magyar kapcsolatokat és a közép-európai gondolatot állította a díszvendégsége középpontjába a prágai könyvvásáron. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is azt hangsúlyozta megnyitóbeszédében: fontos, hogy újra kialakuljon Európában egy „sajátos közép”. Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész szerint érdemes lenne egy közös cseh–szlovák–magyar antológiát megjelentetni a nemzeti megújulások nagy alakjairól. – Egymás mitológiájának megismerése nélkül ugyanis nem alakítható ki közép-európai identitás, ez csak a nemzeti identitások alapjain lehetséges – vélte az irodalomtörténész.
Spiró György lehangoló képet festett Közép- és Kelet-Európa jelenéről, szerinte az Oroszország és Nyugat-Európa közé ékelődött országok műszaki fejlődés és hozzáadott szellemi érték hiányában senkinek sem fontosak. – Nekem ez a hazám, és nem fogom megtagadni, de látom a szellemi leépülést. Ezeknek az országoknak a lakói helyben dolgozó vagy repülővel ingázó bérrabszolgák, és a sorsuk nem rajtuk, inkább a nagyobb világpolitikai erőkön múlik – vélte. Spiró Tavaszi Tárlat című legutóbbi regényének szlovák fordításával mutatkozott be Prágában. A regényt az író apjának ötvenes évekbeli meghurcolása ihlette, Spiró megfogalmazásában „az az idő, amikor eltört a társadalom gerince”.
A könyvvásárra jelent meg Esterházy Péter Javított kiadása is, amelyben az író apja ügynökmúltját dolgozza fel. – Sok törött embert jelent egy diktatúra – mondta Esterházy, aki felhívta a figyelmet, hogy Kelet-Európában elmaradt a múlttal való szembenézés, Magyarországon pedig kisebb vagy nagyobb mértékben az egész társadalom együttműködő volt, ami nehezebbé teszi a múlt feltárását. – A katolikus egyház jó példával járhatott volna elöl, hiszen a bocsánatkéréssel kapcsolatban nagy kollektív tudása van, de ez a szembenézés mégsem történt meg – vélekedett az író. Martin C. Putna szerint „mélyen teológiai és nagyon tragikus” a Javított kiadás, hiszen olyan fogalmakat jár körül a mű, mint a megtöretés és a megbocsátás.
Az irodalomtörténész szerkesztője volt a magyar katolikus költők antológiájának is, amely szintén a könyvvásárra jelent meg. Ady Endre, Pilinszky János, József Attila, Nemes Nagy Ágnes és kortársak verseit és esztétikai gondolkodók, például Sík Sándor írásait tartalmazza. Csehországban hiánypótló a kötet, számos európai ország katolikus irodalmából jelent már meg válogatás. A katolikus itt az egyetemességre utal, nem katolikus költők istenes vagy istenkereső versét is tartalmazza a gyűjtemény.
Spiró György lehangoló képet festett Közép- és Kelet-Európa jelenéről, szerinte az Oroszország és Nyugat-Európa közé ékelődött országok műszaki fejlődés és hozzáadott szellemi érték hiányában senkinek sem fontosak. – Nekem ez a hazám, és nem fogom megtagadni, de látom a szellemi leépülést. Ezeknek az országoknak a lakói helyben dolgozó vagy repülővel ingázó bérrabszolgák, és a sorsuk nem rajtuk, inkább a nagyobb világpolitikai erőkön múlik – vélte. Spiró Tavaszi Tárlat című legutóbbi regényének szlovák fordításával mutatkozott be Prágában. A regényt az író apjának ötvenes évekbeli meghurcolása ihlette, Spiró megfogalmazásában „az az idő, amikor eltört a társadalom gerince”.
A könyvvásárra jelent meg Esterházy Péter Javított kiadása is, amelyben az író apja ügynökmúltját dolgozza fel. – Sok törött embert jelent egy diktatúra – mondta Esterházy, aki felhívta a figyelmet, hogy Kelet-Európában elmaradt a múlttal való szembenézés, Magyarországon pedig kisebb vagy nagyobb mértékben az egész társadalom együttműködő volt, ami nehezebbé teszi a múlt feltárását. – A katolikus egyház jó példával járhatott volna elöl, hiszen a bocsánatkéréssel kapcsolatban nagy kollektív tudása van, de ez a szembenézés mégsem történt meg – vélekedett az író. Martin C. Putna szerint „mélyen teológiai és nagyon tragikus” a Javított kiadás, hiszen olyan fogalmakat jár körül a mű, mint a megtöretés és a megbocsátás.
Az irodalomtörténész szerkesztője volt a magyar katolikus költők antológiájának is, amely szintén a könyvvásárra jelent meg. Ady Endre, Pilinszky János, József Attila, Nemes Nagy Ágnes és kortársak verseit és esztétikai gondolkodók, például Sík Sándor írásait tartalmazza. Csehországban hiánypótló a kötet, számos európai ország katolikus irodalmából jelent már meg válogatás. A katolikus itt az egyetemességre utal, nem katolikus költők istenes vagy istenkereső versét is tartalmazza a gyűjtemény.
