A közép-európai önazonosság-tudat közös tapasztalatunk a világról, amely a kultúra és a hagyomány egymásra épüléséből mindkét nép – cseh és magyar – irodalmában sokszor nagyon hasonló lenyomatokat eredményez. Ennek köszönhetően jobban és mélyebben értjük egymás íróit, költőit, legyenek azok kortárs vagy klasszikus szerzők. A program fő pillérét a díszvendégségre megjelenő kötetek bemutatói, dedikálások, kerekasztal-beszélgetések, vitafórumok adják. A könyvek jó része a magyarországi fordítástámogatási program segítségével, illetve a cseh kiadók munkája gyümölcseként jelenhet meg.
A megjelenés tervezésénél ezúttal a szokásoshoz képest jóval nagyobb teret szánnak a non-fiction irodalomnak: a csehországi hungarológia és a magyarországi bohemisztika párbeszéde jegyében mutatják be a fontos történelmi, kultúr- és irodalomtörténeti eredményeket. A cseh szakemberek a magyar történelemről és kultúráról írnak könyveikben, a magyarok pedig elmondják, mint látják ők a cseh történelmet és irodalmat. Olyan közép-európai dialógust folytatnak ezáltal modern keretek között, amelynek hagyománya évszázadokra nyúlik vissza.
A szervezők arra is törekednek, hogy irodalmunkon túl kultúránk minél nagyobb szeletét mutassák be a cseh vásárlátogatóknak: így a hagyományos könyvbemutatók mellett szerveznek irodalmi vurstlit, főző- és néptáncbemutatót. Az írott szó sokféleségén túl a magyar pavilon nemcsak az ott kiállított könyvekkel és a színpadon zajló programokkal, hanem egy vurstli izgalmas attrakcióival is szeretné bevonzani a látogatókat. Lesznek vásári mutatványok és kikiáltók, zene, néptánc- és gasztronómiai bemutató: magyaros ízekkel cseh nyelven főz majd Mautner Zsófi. Több magyar íróval, akik a mai európai irodalom legolvasottabb szerzői közé tartoznak, személyesen is találkozhatnak a látogatók: Tóth Krisztinával, Esterházy Péterrel, Spiró Györggyel, Földényi F. Lászlóval és Háy Jánossal. Műveikből ismert cseh színészek olvasnak majd föl.
Hiánypótló antológia lát napvilágot – a kommunizmus közép-európai bukásának 25. évfordulóján – a 20. század magyar katolikus irodalmáról. A kötetnek köszönhetően a magyar–cseh kulturális kapcsolatok történetének egy újabb fehér foltja tűnik el. Az antológia a keresztény humanizmusról is tanúbizonyságot ad, amely sokat tett és tesz a totalitárius gondolkodásmód ellen.
A szépirodalmi kötetek és szerzők szerepeltetésén túl markáns megjelenést szánnak a tudományos könyvkiadásnak is: Richard Pražák és Simona Kolmanová könyvei a magyar és cseh kapcsolatok történetébe engednek bepillantást. Kiállítás és kerekasztal-beszélgetés lesz arról, ki is Magyarország számára Bohumil Hrabal, és mit jelent fordítóinak és olvasóinak a cseh szerző elbeszélőművészete.
A modern cseh nemzet 19. századi születésének körülményeiről szól a Ján Kollárt, a Slávy dcera költőjét bemutató monográfia. A kötet bohemista szerzője, Kiss Szemán Róbert arra világít rá, hogy mennyiben járult hozzá Pest és Buda a cseh nemzeti ébredéshez (národní obrození). Érdekes tükröt tart a cseh kultúra elé a magyar bohemisták kutatásait bemutató kiadvány is, amely a magyar bohemisztika fejlődését és legutóbbi eredményeit ismerteti. A kötet színes tematikája arról árulkodik, milyen sokrétű a cseh kulturális jelenlét Magyarországon. A magyar bohemisták kerekasztal-beszélgetésén pedig azt boncolgatják majd, mit és miért tartanak fontosnak a cseh kultúrából.
