„Történelmi pillanat ez. Ma megnyitjuk kapuinkat a világ előtt” – mondta a megnyitón Joe Daniels, a múzeum vezetője.
A május 15-én Barack Obama amerikai elnök részvételével zajlott ünnepélyes felavatást követő egy héten át kizárólag az áldozatok hozzátartozói, a mentés és a helyreállítás résztvevői, valamint Alsó-Manhattan lakói látogathatták a 700 millió dolláros (155,6 milliárd forint) költséggel létrehozott intézményt.
A jövőben azonban a 24 dolláros (mintegy 5300 forintos) belépőjegy megvásárlása után bárki megtekintheti a 2001. szeptember 11-i terrortámadások által ledöntött Világkereskedelmi Központ (WTC) alapjainál megépített, részben föld alatti múzeumot. A megnyitó napjára már hetekkel korábban elkelt minden jegy.
A WTC ikertornyainak helyén létesített, szökőkutakat is magában foglaló 9/11 emléktér alatt létesített múzeum tízezer négyzetméteren mutatja be a leomlott tornyokból és az áldozatoktól származó tárgyak ezreit. Megnyitása több mint egy évtizedes vitát zár le arról, hogy az emlékhely szólhat-e egyszerre a gyilkosokról és az áldozatokról. Muszlimok és más vallási csoportok ugyanakkor sértőnek érezték a kiállításon szereplő egyik filmet, szerintük ugyanis az az iszlámmal kapcsolja össze a támadást.
A kiállításon a látogatók a tárgyak, valamint hang- és videofelvételek segítségével élhetik át újból a terrorakció borzalmait, ismerkedhetnek meg elkövetők, áldozatok és túlélők történeteivel, valamint azokkal a változásokkal, amelyek a támadások hatására mentek végbe a világban. Egy olyan különteremben, amelybe kegyeleti okokból kizárólag a hozzátartozók léphetnek be, az áldozatok mintegy 8 ezer, eddig azonosítatlan maradványdarabját őrzik. A múzeum legalacsonyabb szintje 21 méter mélyen található.
A múzeum és az emlékmű egy teljesen új komplexum részeit képezik, amelyhez többek között hat toronyház is tartozik. Ezek közül néhány már elkészült, másokat még építenek. A One World Trade Center nevű főtornyot, amely 541 méteres magasságával az Egyesült Államok legmagasabb épülete, még idén megnyitják.
A múzeum évi 63 millió dolláros (14 milliárd forintos) költséggel járó működtetésének anyagi feltételei még mindig bizonytalanok. Az intézmény vezetése azért lobbizik, hogy a szövetségi kongresszus is járuljon hozzá a büdzséhez. Az üzemeltetési költségek kétharmadát a belépőkből szeretnék finanszírozni, a többire magánadományokból várják a fedezetet.
