„Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!\" Ezekkel a szavakkal vette kezdetét az ország legfényűzőbb barokk-rokokó kastélyának építése. Esterházy „Fényes” Miklós herceg az uralkodói rezidenciákhoz fogható épületegyüttest álmodott Fertődre. Igyekezetét siker koronázta, a pompás kastélyban megfordult a kor magas rangú családjainak legtöbb képviselője, Mária Terézia is vendégeskedett Eszterházán.
A csaknem harminc évig, 1790-ig, Esterházy Miklós haláláig folyamatosan épített kastély leghíresebb lakója kétségkívül Joseph Haydn volt, aki pályafutása jelentős részét az Esterházy család szolgálatában töltötte.
Az Eszterházi Vigasságok középpontjába idén is a nagy zeneszerző munkássága, elsősorban az Eszterházán írt művek kerültek. A fesztivál deklarált célja, hogy az egykor európai hírű kulturális központként ismert kastély visszanyerje eredeti szerepét. Hogy ne csupán egyszerű műemléképületként, hanem európai mércével mérve is jelentős kulturális, szellemi helyszínként funkcionáljon a jövőben Eszterháza.
– A nemzeti örökség szempontjából kiemelt jelentőségű műemlékeket nemcsak helyre kell állítani, hanem lélekkel és tartalommal kell megtölteni – fogalmazott L. Simon László kormánybiztos az Eszterházi Vigasságok pénteki ünnepélyes megnyitóján, amelyen Habsburg György is tiszteletét tette.
A kormány anyagilag és szellemileg egyaránt támogatja, hogy az Esterházy-kastély visszanyerje régi fényét, fejtette ki a kormánybiztos, majd hozzátette, az elkezdett munkát folytatni fogják. Európa egyik legnagyszerűbb turistalátványosságának lehetünk vendégei, amely immár bicikliúton is elérhető mindenki számára, mondta L. Simon László, majd tolmácsolta a kormány háláját herceg Esterházy Antalnak, amiért – megfogalmazása szerint – lélekkel tölti meg az épületet.
A kastély lakosztályában élő Esterházy Antal herceg ünnepi beszédében köszönetet mondott a kormánynak, amiért Eszterháza ismét régi pompájában tündökölhet. Már a belépéskor a XVIII. században érezheti magát az ember, fogalmazott a herceg. A megnyitón Esterházy Antal felidézte Orbán Viktor miniszterelnök szavait, melyek szerint kulturális szempontból Magyarországnak két ablaka kell, hogy legyen: Gödöllő és Eszterháza.
A 2001-ben kezdődött, teljes körű felújításnak köszönhetően a fertődi Esterházy-kastély mára valóban csaknem visszanyerte régi fényét. Az eddigi három ütemben több mint hat milliárd forintból restaurálták a később Europa Nostra díjjal elismert kápolnát, kívül-belül megújult a főépület, és megkezdődött a kastély környezetének helyreállítása is. A parkrendszer három része, a Rózsakert, az Angolkert és az Északi park nyugati területe is visszanyeri száz évvel ezelőtti arculatát.
A rekonstrukciós fázis megkoronázásaként a Tiszttartói ház, a Bábszínház, a Narancsház, és a Víztorony épületegyüttesének felújításáért Molnár Csaba és csapata Épület kategóriában megkapta a Média Építészeti Díjat. Az önállóan is értelmezhető épületegyüttes felújítása a „Fényes” Miklós korabeli állapot felidézésével egy minden igényt kielégítő, a mai elvárásoknak is maradéktalanul megfelelő rendezvényközpont kialakítását célozta.
A második alkalommal megrendezésre kerülő Eszterházi Vigasságok minden szempontból kiaknázza a megújult épületekben rejlő lehetőségeket. Péntek este a Marionettszínház – a helyszín, ahol a művek egykor először csendültek fel – ismét megtelt Haydn zenéjével.
A fesztivál nyitó koncertje a Tündérország kapuja címet kapta, nem véletlenül. Haydn Te Deumja és kantátái remekül idézték fel a kastély aranykorát, azt a „tündérországot”, amellyé Esterházy „Fényes” Miklós herceg változtatta a „magyar Versáliát”.
Bessenyei György 1772-ben született Eszterházi Vigasságok című költeményében idézte fel a kastélyban rendezett pompás ünnepséget. „Meg kellett mutatni, hogy a Párizs- és Londonban nevelkedett francia kívánság Magyarországban gyönyörűségét feltalálhatja, melyen tett álmélkodása hazánknak tisztességét kétségkívül minden idegeneknél dicsőíteni fogja” – írta a gárdahadnagy poéta az előszóban.
Ez a jellemzés akár a mostani fesztivál ars poeticája is lehetne. A világhírű művészeket, fiatal tehetségeket, zenekarokat kórusokat felvonultató zenei programsorozat a nyárra ismét európai szintű kulturális központtá változtathatja Eszterházát.
8 hét alatt csaknem 60 koncerten mintegy 150 fellépő várja a közönséget. Kastélykoncertekkel, korhű kamarazenével, szabadtéri opera- és operett-estekkel, és könnyed dzsessz-zenével tér vissza a muzsika Eszterházára.
Az idei fesztivál kiemelt előadásai közé tartozik a Nemzeti Filharmonikusok Haydn és Mozart műveiből válogató hangversenye, amelyen Kocsis Zoltán vezényel és zongorázik, valamint a Chopin- és Beethoven-műveket felvonultató szimfonikus est a Savaria Szimfonikus Zenekarral és Vásáry Tamással.
Az Eszterházi Vigasságokra közös esttel készül Perényi Miklós gordonka-, Konrád György brácsa- és Berkes Kálmán klarinétművész.
A Concerto Budapest Baráti Kristóffal lép színpadra, fellép a Paul McCreesh vezényelte, korhű hangszereken játszó Hofkapelle Esterházy, a Freiburgi Barokk Zenekar pedig Kristian Bezuidenhout (fortepiano) és Gottfried von der Goltz hegedűművész szólójával ad hangversenyt.
A szabadtéri színpadon opera- és operettrészletek csendülnek fel Haydn, Mozart, Donizetti, Bellini, Johann Strauss és Lehár műveiből Miklósa Erika, Láng Dorottya, Nyári Zoltán és Haja Zsolt előadásában. A dzsessz, gospel és soul zene rajongóit a Budapest Jazz Orchestra várja, amely Joan Faulknerrel, Pat Appletonnal és Tóth Verával lép közösen színpadra.
Szeptemberben pedig ismét a világ legkiválóbb vonósnégyesei találkoznak Eszterházán: Haydn mellett Schubert, Beethoven, Mozart, Brahms és Dvorak darabjai csendülnek majd fel a kastély Haydn termében, többek között a Cuarteto Casals, a Dudok Quartet, a Quatuor Mosaiques, a Royal String Quartet, a Schuppanzigh Quartet és a Bennewitz Quartet előadásában.
