Rákosi priccse és bitófái

A hódmezővásárhelyi Emlékpontban szombaton nyíló kiállításon feltárulnak Rákosi Mátyás börtönei.

Grund
2014. 05. 16. 8:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kószó Péter alpolgármester a tárlatról rendezett csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Emlékpont időszaki kiállítása a börtönök világa mellett az érdeklődők elé tárja „mindazt a gyalázatot, amely a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett diktatúrához társult”.

A szeptember közepéig látható tárlat – amelynek anyagát a tervek szerint az ország más városaiban, elsőként Szegeden is bemutatják – elsősorban a fiatalokkal ismerteti meg, milyen sötét fejezetei voltak a magyar történelemnek.

Vincze Gábor történész hangsúlyozta, hogy a börtönvilág akár a Rákosi-diktatúra metaforája is lehetne. Az ország minden részében kiépített internálótáborok már 1945-ben megteltek politikai okokból szabadságuktól megfosztottakkal, a népbíróságok pedig 1949-ig mintegy ötvenezer vádlottat ítéltek börtönbüntetésre.

A kiépülő kommunista diktatúra pedig újabb tízezreket küldött internálótáborba vagy börtönbe. 1948 és 1956 között ötszáz embert ítéltek halálra és végeztek ki, többségüket a fővárosban, de sokakat a szegedi Csillag börtönben.

A kiállítás középpontjában egy rekonstruált zárka található, részben eredeti, a szegedi Csillag börtönből származó tárgyakkal, zárkaajtóval, asztallal és stokival.

A Rákosi-diktatúrában politikai okokból kivégzettekre pedig egy eredeti bitófa emlékeztet, amelyet a hetvenes években még használtak.

A tárlat nemcsak az ötvenes évek büntetés-végrehajtásáról ad körképet, hanem felidézi azt is, ahogy Rákosi Mátyás a Csillag börtönben raboskodott a harmincas években.

Az előbb nyolc és fél évnyi, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt kommunista vezető kivételesen jó elbánásban részesült a Csillagban.

Zárkája egész nap nyitva volt, szabadon járkált írnoki helye és a cella között.

 

Időnként a politikai foglyokkal párttaggyűlést tartott, és frakciózás címén kizárta azokat, akik kifogásolni merték, hogy a többiektől eltérően a csomagját nem osztotta meg a rabtársai között.

Feltűnően sok pénze volt, és ügyvédje útján állandó kapcsolatban volt Moszkvában lévő rokonaival.

Rákosi Mátyás 1940. október végén egy államközi megállapodás értelmében a Szovjetunióba távozhatott, majd 1945 januárjában tért vissza Magyarországra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.