Jubileumi, tizedik fesztiválját rendezi a Magyar Képregény Szövetség (MKSZ) a Képes Kiadó és a Francia Intézet közreműködésével. Az ünnepi alkalomra számos különlegességgel készülnek a szervezők. A komoly képregényes hagyományokkal rendelkező Franciaországból (Boulet), valamint Svájcból (Hélène Becquelin), Olaszországból, Lengyelországból (Bartosz Sztybor és Piotr Nowacki) és Csehországból is érkeznek vendégek. A fesztivál hazai díszvendége Galla Miklós lesz, aki a műfaj iránti különleges vonzalmáról mesél majd többek között.
A műfaj elméleti részét kerekasztal-beszélgetéseken és előadásokon tárják fel. Hallhatunk a képregény hazai és külföldi helyzetéről, de lesz tematikus beszélgetés a Lucky Luke 40 éves magyar pályafutásáról, Korcsmáros Pál művészetéről és a kiadás nehézségeiről is.
Ez utóbbi különösen izgalmas téma, hiszen hazánkban a képregény nem ivódott be olyan mélyen a kultúrába, mint egyes nyugat-európai, vagy ázsiai országokban. Bár a műfaj kezdeteinél még szinkronban voltunk a világgal, később az utak menthetetlenül szétváltak.
– Európa legtöbb országához hasonlóan a 19. század második felében jelentek meg élclapokban néhány egymást követő rajzból álló, képaláírásos történetek – meséli Bayer Antal, a képregényszövetség elnöke. – Nálunk ennek Jókai Mór volt az úttörője az Üstökösben, fő munkatársa pedig a híres illusztrátor, Jankó János. A modern, szóbuborékos képregény azonban csak jóval később nyert némi teret Magyarországon, hiszen még az 1930-as években viszonylag nagy számban importált amerikai képregényekből is kitörölték a szóbuborékot, és képaláírásokkal helyettesítették azokat. A diszkriminatív sajtótörvény egyik közvetett eredményeként szinte teljesen eltűntek a képregények a lapokból, majd a második világháborút követően a szovjet típusú kultúrpolitika gyakorlatilag betiltotta nemcsak a külföldi átvételeket, hanem új, hazai képregények készítését is – fejtette ki Bayer Antal.
És mivel később is elsősorban az adaptációs képregények, vagyis a népszerű irodalmi műveket leegyszerűsített formában feldolgozó „illusztrációk” terjedtek el, a valódi, önálló műként értelmezett képregények jórészt ismeretlenek maradtak itthon.
Az adaptációk szerepét ugyanakkor nem szabad alulértékelni, hiszen például Korcsmáros Pál Rejtő Jenő műveiből készített munkái a mai napig a legnépszerűbb hazai képregényeknek számítanak. Korcsmároson kívül Bayer Antal Zórád Ernőt, Sebők Imrét, Gugi Sándort és Dargay Attilát emelte ki a hőskorból. Az utánuk következő generáció legjelentősebb és ma is aktív tagja pedig Fazekas Attila – idézte fel a félmúltat a szövetség elnöke.
A jelenkor képregényeseivel vasárnap 11 órától találkozhatnak az érdeklődök. A „Művészsimogatóban” a képregény-fanatikus laikusok olyan profikkal alkothatnak együtt, mint Ábrai Barnabás, Barta Szabolcs, Csepella Olivér, Fehér Zoltán, Fórizs Gergely, Fritz Zoltán, Haránt Artúr, Jáger Attila, Kasza Magdolna, Kiss Judit, Lakatos István, Madarász Gergely, Molnár Gábor, Németh Gyula, Nóthof Ferenc, Pádár Ádám, Pilcz Roland, Süli Andrea, Szécsi Zoltán, Vári Tamás, Vincze Nóra. Az itt készült alkotásokból a Műút kulturális folyóirat válogatást ad majd ki.
A képregény történeti áttekintése és az elméleti tanulságok levonása mellett így a gyakorlatban próbálhatjuk ki, hogyan készül el a stílusos szövegbuborék. – A képregény is egy elbeszélő forma, ezért az alapja mindenképp a történet, amit el akarunk mesélni képregényes alakban – fejtette ki Tálosi András, az EpicLine című havi képregénymagazin alkotója. – A forgatókönyv elkészülte ezért megelőzi a képi megjelenítést, ám fontos, hogy a történethez leginkább passzoló stílusban készüljenek el a rajzok is. A ceruzarajzok vonalait a kihúzó tussal átrajzolja, majd a színező kiszínezi a képeket. A képekre természetesen felkerülnek a szövegbuborékok és az egyéb képregényes eszközök.
A fesztiválon adják át a hazai szcéna legfontosabb díjait is. A Dürer Kertben vasárnap gazdára lel az előző év legjobb új magyar képregényeit elismerő Alfabéta-díj, valamint a hazai képregény fent említett úttörőjéről elnevezett, az elmúlt év legemlékezetesebb teljesítményét nyújtó alkotót honoráló Korcsmáros Pál-díj is. Ez utóbbit Tálosi Andrásnak ítélte a zsűri. Az MKSZ és a Libri Kiadó Art Comix képregénypályázatának eredményeit is kihirdetik a fesztiválon.
A Francia Intézet támogatásával a Toulouse-Lautrec-kiállításhoz kapcsolódva ma francia estet tartanak a Szépművészeti Múzeumban, amelyen a képregényfesztivál külföldi vendégei és négy magyar alkotó, Fritz Zoltán, Dudás Győző, Sárdi Katalin és Erhardt Domonkos improvizált rajzokat, képregényeket készít Toulouse-Lautrec témáira.
A fesztiválhoz kapcsolódik a május 8-án a kArton galériában és a Müsziben megnyílt ComiXonnection kiállítás is. A vándortárlaton szerb, horvát, szlovén és román alkotók mellett magyar részről mások mellett Baranyai András, Csordás Dániel, Felvidéki Miklós, Fritz Zoltán, Gróf Balázs, Lanczinger Mátyás, Stark Attila és Vidák Zsolt munkái szerepelnek.
A programokról bővebb információért keressék a kepregény.blog.hu oldalt, illetve az esemény Facebook-oldalát.
