Hogyan lesz a „titokzatos többletből” tehetség? Utat tör-e magának a talentum? Van-e a tehetségnek, a tehetséges személyiségnek sötét oldala? Bagdy Emőke, Kövi Zsuzsanna és Mirnics Zsuzsa alapos hazai kutatásuk eredményeit közreadva adják meg a választ a kérdésekre. A Helikon Kiadó gondozásában megjelent A tehetség kibontakozása című kötetükben – ahogy Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, a téma egyik szakértője fogalmazott – nem a tehetséges személyiség (ismert, felfedezett, kiművelés alatt álló) képességsajátosságait vizsgálták, hanem azt, ami az e fény mögötti árnyék: a nehéz és sötét oldalt, a lelki problématerületeket. Ezekkel ugyanis az eddigiekben kevéssé foglalkoztak a kutatók.
A kötet cselekvő módon, segítő gyakorlattal szolgálja a tehetség szabad kibontakozását, miközben arra is felhívja a figyelmet, hogy a tehetség abban is különleges, ahogyan csekély segítségre hatalmas pozitív változással válaszol. Az ugyanis – figyelmeztet Bagdy –, hogy a tehetség utat tör magának, kollektív tévedés. A zseni „úttörő” erőfeszítéseinek leggyakrabban betegség vagy korai halál az ára. A tehetséget 20 százalékban a magával hozott készség, hajlam, és 80 százalékban a ráfordítás, a motiváció, a szeretettel művelés határozza meg. Ettől függ, hogy a tehetségígéret valóra váltja-e magát.
Ebben a 80 százaléknyi figyelemben, támogatásban, törődésben és cselekvő szeretetben van óriási szerepük a szülőknek, pedagógusoknak, a nevelő munkában részt vevő szakembereknek. A tehetség kibontakozása című kötet őket szólítja meg, gyakorlati ötleteket adva a tehetségfejlesztésben alkalmazható lehetőségekkel kapcsolatban, hiszen – vallják a szerzők – fiatal tehetségeinket csak együttes és együttműködő segítő-támogató munkával tudjuk előre vinni azon az úton, amelyre tehetségük indította el őket.
