Az operatőrként és rendezőként is fantasztikus életművet magáénak tudó Sára Sándor a hetvenes években egy 1848-ba helyezett, áthallásos filmmel tette próbára a cenzúra türelmét. A 80 huszár végre most DVD-n is megjelent a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet kiadásában, egy félórás beszélgetéssel a forgatókönyvíró-rendezővel és Hermann Róbert hadtörténésszel. Ahogy a kisfilmben Sára elmondja, neki és más kollégáinak is számos terve elhalt a korban a cenzúra forgatagában, és a 80 huszárhoz is kellett némi trükk, hogy végül a lengyel–magyar barátság köpönyegébe bújtatva közös munkaként leforgathassa a filmet.
Huszáregyenruha terve a 80 huszárhoz
Fotó: Filmkultura.hu
A 80 huszár még mai szemmel nézve is remek rendszerkritika, miközben jelesül működik történelmi filmként is – sőt hitelessége jócskán meghaladja a meseszerű irodalmi adaptációkét. Ezt megerősíti Hermann is, aki úgy fogalmaz, egy konkrét huszárszökésen túl, amely a film alapjául szolgált, a mű nagy erénye, hogy az 1848–49-es szabadságharc hasonló eseteinek összefoglalásául is szolgál. A Csoóri Sándor és Sára Sándor forgatókönyvéből készült alkotás egy Lengyelországban, osztrák kötelékben állomásozó huszárszázadról szól, akik a tiltás ellenére hazatérnek Kossuthék és szeretteik hívó szavára. Ám a kalandos út mellett a birodalom retorziójával is meg kell küzdeniük, s végül a hazatérés teljes tragédiával és a század megsemmisülésével végződik.
Sáráék nagyon pontosan érezték, hogy a 80 huszár akkor válik a hetvenes évek végi elnyomás állapotának kifejező mozijává, ha nem heroizálják a huszárokat, nem mitizálják az eseményeket. Ennek megfelelően a végsőkig kitartóak, a természeti akadályokat és az osztrák seregek túlerejét egyszerre igyekeznek állni, ám a metafora csak úgy kerek, ha küldetésükben sikertelenek lesznek. Csoóri és Sára ambíciója nyilvánvaló, döntésük, hogy számos hasonló vállalással szemben ne ifjúsági kalandfilmet készítsenek, őket igazolta. Sára a küzdelmet véresnek, kegyetlennek ábrázolja, és fantasztikus színészek öltik fel a zubbonyt: Tordy Géza, Cserhalmi György, Madaras József, Oszter Sándor és Juhász Jácint mellett Mécs Károlynak és a pimaszul fiatal Reviczky Gábornak a hálátlan ellenségszerep jutott.
